categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Jones, LeRoi : A blues népe - Néger zene a fehér Amerikában
- description
- additional information
Sorozat: Modern Könyvtár 185.
Az én hazám Texas, mit is keresek itt?
Az én hazám Texas, mit is keresek itt?
Bizony a whiskyér s a nőkér vagyok itt.
„A fehér bluesénekes gondolata még képtelenebb önellentmondásnak tűnik, mint a középosztálybeli bluesénekesé” – írja LeRoi Jones, a rabszolgák leszármazottainak zenéjét elemezve: XX. századi fekete bőrű amerikai íróként ő elsősorban a blues és a jazz „néger” gyökereit érzi és kutatja, s közben mindvégig érezni könyvében a népe sorsával való azonosulást és a főként zenében kifejeződő kultúrája fölött érzett büszkeséget.
A blues népe 1963-as első megjelenése óta a téma klasszikusává vált – s azért válhatott klasszikussá, a modern zenetörténet megkerülhetetlen alapművévé, mert Jones mély társadalmi és lelki vonatkozásaival együtt meséli el a spirituálé, a blues, a jazz, a boogie-woogie, a ragtime, a dixieland, a soul, a swing, a bebop, a rhythm and blues és a rock and roll kialakulásának szövevényes történetét. Amely egyben annak története is, hogyan lettek az Afrikából behurcolt rabszolgák amerikaivá, hogyan próbáltak alkalmazkodni új környezetükhöz, majd az ő gyermekeik és unokáik miként fedezték fel saját kulturális örökségük eredeti – és a szerző szerint a fehér ember számára sohasem igazán átélhető vagy másolható – értékeit.
Az én hazám Texas, mit is keresek itt?
Az én hazám Texas, mit is keresek itt?
Bizony a whiskyér s a nőkér vagyok itt.
„A fehér bluesénekes gondolata még képtelenebb önellentmondásnak tűnik, mint a középosztálybeli bluesénekesé” – írja LeRoi Jones, a rabszolgák leszármazottainak zenéjét elemezve: XX. századi fekete bőrű amerikai íróként ő elsősorban a blues és a jazz „néger” gyökereit érzi és kutatja, s közben mindvégig érezni könyvében a népe sorsával való azonosulást és a főként zenében kifejeződő kultúrája fölött érzett büszkeséget.
A blues népe 1963-as első megjelenése óta a téma klasszikusává vált – s azért válhatott klasszikussá, a modern zenetörténet megkerülhetetlen alapművévé, mert Jones mély társadalmi és lelki vonatkozásaival együtt meséli el a spirituálé, a blues, a jazz, a boogie-woogie, a ragtime, a dixieland, a soul, a swing, a bebop, a rhythm and blues és a rock and roll kialakulásának szövevényes történetét. Amely egyben annak története is, hogyan lettek az Afrikából behurcolt rabszolgák amerikaivá, hogyan próbáltak alkalmazkodni új környezetükhöz, majd az ő gyermekeik és unokáik miként fedezték fel saját kulturális örökségük eredeti – és a szerző szerint a fehér ember számára sohasem igazán átélhető vagy másolható – értékeit.