A Bethlen-kormány megalakulása és a konszolidáció szellemi háttere

Sorozat: Veritas Könyvek 27.

A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár az Országgyűlés Hivatalával közösen, a Bethlen-kormány megalakulásának 100. évfordulójára rendezett konferenciát, melynek előadásait szerkesztett formában közreadó kötet alapos, mégis közérthető tanulmányain keresztül új, izgalmas perspektívákból ismerhetjük meg a magyar történelem első világháborút követő király nélküli királyságának leghosszabb ideig regnáló kormányát, működésének szellemi hátterét.
Az első értekezésben a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, Szakály Sándor tárja az olvasó elé a Bethlen-kormány megalakulásának mozgalmas történelmi előzményeit, és ismerteti Bethlen István politikai hitvallását.
A kötet első fele részletesen bemutatja többek között a Szekfű Gyula szerkesztette, Bethlen által „nemzetnevelőnek” tekintett Magyar Szemle kulturális, világnézeti, politikai havilapot, és ezen keresztül Szekfű és a kormányfő ambivalens, mégis a korszellemet meghatározó viszonyát; Bethlen külpolitikájának kiterjedt sajtóvitát generáló „keleti nyitását”; és Klebelsberg Kuno máig etalonnak tekintett oktatás- és kultúrpolitikáját.
Új, eddig kevésbé ismert oldaláról ismerhetjük meg a korszak talán legismertebb szellemi műhelyét, a Vasárnapi Kört egyik alapítójának, Ritoók Emmának, a korszak – Tormay Cécile árnyékéban – méltatlanul elfeledett írónőjének magánéletén keresztül.
A kötet második felének írásai által alaposan megismerhetjük Balogh Józsefet, a korszellemet meghatározó, világszínvonalú klasszika-filológust, Szent Ágoston magyar kutatóját, akinek színes egyénisége, tudományos és kultúrpolitikai munkássága a bethleni konszolidáció megkerülhetetlen szellemi alapjának tekinthető.

"1. "Ezt a maroknyi magyar népet, amely a Duna medencéjének közepén helyezkedett el ezelőtt ezer évvel, geográfiai helyzete predesztinálja arra, hogy a Duna medencéjének ezen a pontján vezető szerepet töltsön be. Geográfiai elhelyezkedése lehetetlenné teszi azt, hogy akarata ellenére intéztessenek el Európa e pontján a világ ügyei. [...] Ez a kis Magyarország, amely évszázadokon keresztül a nagy Osztrák-Magyar Monarchiában élt és az osztrák kétfejű sas szárnyai alatt bújt meg, el volt rejtve a világ szeme elől. Most kezdik felismerni a külföldön, hogy van egy magyar nemzet a világon, s hogy mily értékeket képvisel e nemzet a haladás, a kultúra és a civilizáció szempontjából." (Bethlen István, 1927. május 27.)

2. "[...] Horthy-érának az a kora, mikor Bethlen István volt miniszterelnök, Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, Kornis Gyula kultuszállamtitkár, Csonka-Magyarországnak páratlan kulturális aranykora volt. [...] Ennek a nagyszerű fejlődésnek alapjait Klebelsberg rakta le." (Thienemann Tivadar, 1984.)"