categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Erasmus : A béke panasza
- description
- additional information
Sorozat: Új Könyvtár 31.
Bevezette Turóczi-Trostler József.
Fordító: Komor Ilona. A két világháború közötti években váratlanul újra divatba jött Rotterdami Erasmus. Akkor inkább csak »szellemtörténeti» kérdést láttunk benne. Mai szemmel viszont felfedezzük e divat reális gyökerét: az állandósult kultúrválságban élő középeurópai polgár elemi rokonságát Erasmussal, az egykori baráttal, aki mindvégig habozva áll két világ, a középkor és az újkor határán, aki sohasem tudja végleg eldönteni magában, hol a helye a világban, ezért nem is tud teljesen szabadulni perspektivizmusának következményeitől. Mindenkori elvi álláspontunktól függ, mit lássunk benne inkább: a régit, vagy az újat, vagy a kettő kényszeregyezményét. Sajnos, még ma sem ismerjük eléggé Erasmus konkrét történeti szerepét azokon a területeken, ahol megszűnik a könyvészet, statisztika, a filológia, szellemtörténet illetékessége, s csak beható ideológiakutatás adhatna feleletet arra a kérdésre, hogyan, milyen mértékben segítettek Erasmus és művei megoldani vagy legalább megfogalmazni a gazdasági, társadalmi, politikai változásokkal adódó új szellemi feladatokat a XVI. századon kezdve a francia forradalomig
Bevezette Turóczi-Trostler József.
Fordító: Komor Ilona. A két világháború közötti években váratlanul újra divatba jött Rotterdami Erasmus. Akkor inkább csak »szellemtörténeti» kérdést láttunk benne. Mai szemmel viszont felfedezzük e divat reális gyökerét: az állandósult kultúrválságban élő középeurópai polgár elemi rokonságát Erasmussal, az egykori baráttal, aki mindvégig habozva áll két világ, a középkor és az újkor határán, aki sohasem tudja végleg eldönteni magában, hol a helye a világban, ezért nem is tud teljesen szabadulni perspektivizmusának következményeitől. Mindenkori elvi álláspontunktól függ, mit lássunk benne inkább: a régit, vagy az újat, vagy a kettő kényszeregyezményét. Sajnos, még ma sem ismerjük eléggé Erasmus konkrét történeti szerepét azokon a területeken, ahol megszűnik a könyvészet, statisztika, a filológia, szellemtörténet illetékessége, s csak beható ideológiakutatás adhatna feleletet arra a kérdésre, hogyan, milyen mértékben segítettek Erasmus és művei megoldani vagy legalább megfogalmazni a gazdasági, társadalmi, politikai változásokkal adódó új szellemi feladatokat a XVI. századon kezdve a francia forradalomig