kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Balogh Tamás : A "piros-fehér-piros" a Sárga-tengeren. A Kaiserin Elisabeth cirkáló története
- leírás
- további adatok
Hajózástörténeti Füzetek - Az Osztrák-Magyar Monarchia Haditengerészete 1 .füzet.
A „Kaiser Franz Josef I”. cirkáló testvérhajójaként épült hadihajó egyedi története a fiatalabb és az idősebb korosztály számára is érdekfeszítő olvasmány lehet. Ezzel a hajóval utazott Ferenc Ferdinánd világkörüli útjára 1892-ben. 1899-ben titkos gyarmatkereső küldetésen vett részt Kínában. 1900-ban ott volt a kínai bokszerlázadás leverésére alakult első Osztrák-Magyar Kelet-ázsiai Hajórajban és közreműködött az 1917-ig fennállt tiencsini osztrák-magyar gyarmat megalapításában, melynek védelmét attól kezdve a kétévente Kínába látogató hadihajóink biztosították. Az első világháború kitörésekor is keleten tartózkodott és részt vett a csingtaui német gyarmat védelmében. A harcokban a cirkáló legénységéből 10 fő esett el, a hajót pedig a lőszerkészletek kimerülése után a saját legénysége süllyesztette el. A hajó legénységét ezután Japánba vitték, ahol több hadifogolytáborban nyertek elhelyezést. A 308 osztrák-magyar hadifogolyból 56 magyar nemzetiségű volt. Néhányuk fogságról őrzött emlékei a mai napig fennmaradtak. Visszaemlékezéseikből tudjuk, hogy hadifogságuk alatt, a rabok viszonylagos komfortban éltek. A fennmaradt jelentések alapján saját kertet művelhettek, megünnepelhették a Karácsonyt, játszhattak, zenedarabokat adhattak elő, és szabadon érintkezhettek a helyi lakosokkal. A hazulról érkező pénz- és könyvküldeményeket beengedték hozzájuk. A magyar foglyok 1920. március 6-án kerültek hazai leszerelőhelyükre, Csótra. Innen 8-án bocsátották otthonukba őket. A kötet olyan egyedi módon – és eddig Magyarországon még nem ismert teljességgel – dolgozza fel a japán hadifogság tényeit és élményeit (számos korabeli és mai helyszíni felvétel és eredeti jelentés segítségével), ami a Magyar-Japán Baráti Társaság és a hadisír-gondozásért felelős Hadtörténeti Intézet és Múzeum érdeklődését is felkeltette.
A „Kaiser Franz Josef I”. cirkáló testvérhajójaként épült hadihajó egyedi története a fiatalabb és az idősebb korosztály számára is érdekfeszítő olvasmány lehet. Ezzel a hajóval utazott Ferenc Ferdinánd világkörüli útjára 1892-ben. 1899-ben titkos gyarmatkereső küldetésen vett részt Kínában. 1900-ban ott volt a kínai bokszerlázadás leverésére alakult első Osztrák-Magyar Kelet-ázsiai Hajórajban és közreműködött az 1917-ig fennállt tiencsini osztrák-magyar gyarmat megalapításában, melynek védelmét attól kezdve a kétévente Kínába látogató hadihajóink biztosították. Az első világháború kitörésekor is keleten tartózkodott és részt vett a csingtaui német gyarmat védelmében. A harcokban a cirkáló legénységéből 10 fő esett el, a hajót pedig a lőszerkészletek kimerülése után a saját legénysége süllyesztette el. A hajó legénységét ezután Japánba vitték, ahol több hadifogolytáborban nyertek elhelyezést. A 308 osztrák-magyar hadifogolyból 56 magyar nemzetiségű volt. Néhányuk fogságról őrzött emlékei a mai napig fennmaradtak. Visszaemlékezéseikből tudjuk, hogy hadifogságuk alatt, a rabok viszonylagos komfortban éltek. A fennmaradt jelentések alapján saját kertet művelhettek, megünnepelhették a Karácsonyt, játszhattak, zenedarabokat adhattak elő, és szabadon érintkezhettek a helyi lakosokkal. A hazulról érkező pénz- és könyvküldeményeket beengedték hozzájuk. A magyar foglyok 1920. március 6-án kerültek hazai leszerelőhelyükre, Csótra. Innen 8-án bocsátották otthonukba őket. A kötet olyan egyedi módon – és eddig Magyarországon még nem ismert teljességgel – dolgozza fel a japán hadifogság tényeit és élményeit (számos korabeli és mai helyszíni felvétel és eredeti jelentés segítségével), ami a Magyar-Japán Baráti Társaság és a hadisír-gondozásért felelős Hadtörténeti Intézet és Múzeum érdeklődését is felkeltette.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Technika > Hajózás > |
kategória: | Könyv > Történelem > Művelődéstörténet > |
kiadó: | Schöck, 2009 |
cikkszám / ISBN: | 0012467 |
kötés: | kötve/papír |
oldalszám: | 315 |
könyv nyelve: | magyar |