II. kiadás.

Kiadói félvászon kötésben, eredeti, illusztrált (Toncz Tibor), szakadozott, helyenként hiányos papír védőborítóban.

Buchinger Manó (1875-1953) 1905–1907 között ideiglenesen, 1919-ig véglegesen az MSZDP egyik titkára. Ezzel párhuzamosan a Népszava munkatársa volt. 1917-ben a stockholmi nemzetközi szocialista békekonferencián a magyar delegáció tagja. A Tanácsköztársaság kikiáltásakor minden funkciójáról lemondott. Előbb az Általános Fogyasztási Szövetkezet alkalmazottja lett, majd júliusban Bécsbe emigrált. Az 1919-ben rendezett berni nemzetközi szociáldemokrata kongresszus meghívott előadójaként az annexió és hadisarc nélküli békekötés mellett érvelt. A kommün bukása után hazatért, részt vett a szociáldemokrata párt újjászervezésében, ismét központi titkárrá választották. 1920 februárjában politikai perbe fogását elkerülendő visszatelepült Bécsbe, s az évtized végéig emigráns maradt. Ott a Jövő címen megjelentetett lap körül tömörülő, Garami Ernő vezette csoporthoz csatlakozott. 1925-től a Népszava bécsi tudósítója. 1929 novemberében amnesztiát kapott, hazatért, és ismét tagja lett az MSZDP vezetőségének. 1931–1939 között a főváros dél-pesti választókerületében országgyűlési képviselő, a harmincas években egymást váltó kormányok külpolitikájának állandó és kérlelhetetlen kritikusa.