Herausgegeben von - -.
Első kiadás. Címlapján tulajdonosi névbeírás.

A német anyanyelvűnek született Toldy–Schedel Ferenc (1805–1875), irodalomtörténeti munkássága a szabadságharc bukása után bontakozott ki, de a magyar irodalom múltja iránt kezdettől fogva különös érzéket és érdeklődést tanúsított.

1823 óta különös mértékben foglalkoztatta a magyar irodalom európai ismeretlenségének problémája, főleg a német nyelvterületen. (Miközben a szerb Vuk Karadžić kétkötetes gyűjteményét 1816-ban maga Jacob Grimm ismertette, és Goethe is elsőként tanulmányozta a régió irodalmából.)
Fenyéry Gyula közreműködésével szerkesztette a Handbuchot, amelyet magyar nyelvű szöveggyűjteményével segédkönyvnek szánt a nyelvünket tanulók számára, a végén szótárral. Német nyelvű irodalomtörténeti áttekintése a bevezetésben, rövid író-életrajzai és a versek egy részének fordításban, függelékként kiadása (Blumenlese aus ungrischen Dichtern címen) a hazai literatúra megismertetését szolgálta. A könyvet 1828 novemberében elküldte Goethének, aki – naplójának tanúsága szerint – bele-beleolvasott az ajándékkötetekbe, majd amikor a következő évben, 1829. szeptember 4-én Toldy személyesen is találkozott a weimari költőfejedelemmel, az megköszönte a Handbuch megküldését.

Korabeli, gerincén aranyozott félbőr kötésben, az első kötet gerincének felső, a másodiknak alsó részén apró sérülésekkel. Szinte olvasatlan szép példányok.

további képek