Schmidt Miksa lakberendezőt a magyar közönség főleg mint a rejtélyes körülmények közt megölt Mágnás Elza szeretőjét vagy mint a kiscelli kastély egykori dúsgazdag tulajdonosát ismeri. A művészettörténet azonban a 19. század második fele és a 20. század eleje bútor- és enteriőrkultúrájának egyik kiemelkedő alakítójaként, a Friedrich Otto Schmidt lakberendező ház vezetőjeként tartja számon.

Az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legjelentősebb enteriőrművészeti vállalkozásának története 1858-ban kezdődött, amikor Schmidt Miksa édesapja társával megalapította az F. Schmidt & Sugg céget. Alapvetően kárpitos-dekoratőrként működtek, de nevükhöz fűződik az első német reneszánsz stílusú enteriőr megalkotása a Monarchiában. A cégvezetés második generációja a századforduló sokszínű iparművészeti közéletének fontos szereplője volt. E cég kivitelezte Adolf Loos szinte valamennyi korai munkáját 1897–1903 között és ők rendezték be a Secession épületét Bécsben. Szoros kapcsolatban álltak Európa legnevesebb iparművészeivel (Henry Van de Veldétől Louis Majorellen át, Émile Galléig és Bernhard Pankokig, a müncheni Ludwig Bernheimer cégtől a berlini Hohenzollern Kunstgewerbehausig és a párizsi L’Art Nouveau galériáig).

Eközben híressé váltak arról is, hogy pontos bútormásolatokkal, kő- és műkő tárgyakkal történeti stílusú enteriőröket rendeztek be a Habsburg család tagjai és a Monarchia főúri rétege számára. Abban a korszakban, amikor a lakberendezés ügye szenvedélyes „hitviták” tárgya és világnézeti kérdés lett, a Friedrich Otto Schmidt cég által kínált történeti és modern stílusegyveleg a született és a pénzarisztokraták rétegének volt önkifejezési, önreprezentációs eszköze.

Rostás Péter több mint 700 képpel illusztrált könyve minden bútor- és enteriőrművészet iránt érdeklődő számára izgalmas olvasmány.