Első kiadás.í/p> „Tatay István 1846. tavaszán a pesti ág. ev. tanári kar kivánatara szerkesztett s mely soká egyedül állt az irodalomban s hatása azután is több követőjén felismerhető. Az utódokról a későbbi kor változó ízlése lekoptatta ugyan a stíl sajátságos eredetiségét s az újon alkotott műszavak kissé feltűnő köntösét, […]E mű önálló része a prosodia és metrika, mig a költői műfajok elmélete Wolf nyomán készült […]így, a míg egyrészt az akkor nagyon is ingadozó helyesírást prosodiailag szabályozza egyes tételeiben — másrészt — szerzője alaposan ismervén a magyar nyelvjárásokat, — a mennyiségi viszonyok megállapításánál ezeket is tekintetbe veszi. A prosodia végén megemlékszik a hangsúlyról, melyet nyomintéknak' nevez, s bár a kor nézete szerint ő is azt vallja, hogy a magyar nyelv teljesen sajátjává tevén a görög metrumot „kevésbé alkalmas a nyomatékos metrumra“/Szarvasi Fögymnásium évi jelentése 1880/1. Közzéteszi: Tatay István igazgató. Korabeli, aranyozott gerincű félvászon kötésben.

további képek