Részlet a hátsó borítón, Kincs Gyula fényképe (lásd lent) alatti „fülszövegből”: „… a költő szociális és forradalmi magyarság-látását […] Kincs Gyula tanártól örökölte. […] Ő közölte Ady első verseit, cikkeit a „Szilágyság”-ban. […]
Kincs Gyulának Adyra gyakorolt hatását legjobban mutatta meg a szeretett tanárnak 1916-ban [1915. dec. 31. sic.] bekövetkezett halála, amikor a ravatalnál a költő zokogva hajtogatta: Apám volt, apám volt…”
Kiadói fényképes papírborítóban

Hozzá tartozik:
Kincs Gyula (1859¬1915) református főgimnáziumi tanár, újságíró fotója, rajta saját kézírásával: Ady Bandinak Kincs Gyula.
Készült: Kolozsvár, 1910 körül, Joánovics testv. műtermében.
Kabinetfotó, a műterem kartonján.

Hozzá tartozik:
ADY – A Magyar Ifjúság kulturális melléklete [Ady szám]
(Bp.), 1977. nov. Magyar Ifjúság 24-38 p.
Benne számos fénykép és írás Ady Endréről - től, közte egy duplaoldalas írás a zilahi évekről. Ezek Ady három verse: Vén diák üdvözlete, Kincs Gyula emlékének és Üzenet egykori iskolámba. Továbbá a költő, Itthon vagyok című hosszabb lélegzetű esszéje. A dupla oldal képanyaga: Ady érettségi bizonyítványa, a ref. kollégium épülete és Kincs Gyula fenti portréja.
Hajtva.

Hozzá tartozik:
Kincs Gyula kéziratos levele testvérének, Kedves Öcsém megszólítással.
Tartalom: Bánkódik testvére egészségi állapota miatt, sajnálja, hogy a Honvédelmi minisztérium elutasította kérelmüket (valószínűleg katonai mentesség) s nyugtatja, miszerint: „Amin változtatni nincs hatalmunkban, abba belenyugodni ¬ bölcsesség.”
Kelt: Zilah, 1915. dec. 19. Aláírás: Szerető bátyád Kincs Gyula.
1 lev. ½ beírt oldal, hajtogatva, alsó részének negyede (üres rész) hiányzik.