Horváth R. Gideon - Süveges Rita - Zilahi Anna (szerk.) : extrodaesia – Enciklopédia egy emberközpontúságot meghaladó világhoz

Magyar - angol, kétnyelvű kiadvány.

Egyedülálló vállalkozás: az xtro realm csoport enciklopédiát rakott össze, amely az antropocén korszakkal kapcsolatos fogalmakat, kifejezéseket, elméleti irányokat gyűjti egybe.

Bár kezdetének ideje vitatott, az antropocén, mint földtörténeti korszak létezése, vagyis az emberi tevékenység bolygónkat meghatározó hatásának kora, mostanra megkérdőjelezhetetlenné vált. A jelenlegi ökológiai válság nem választható el a gazdaságilag privilegizált helyzetben levő, világpolitikailag domináns „globális Észak” értékrendjének antropocentrizmusától, amely legitimálja a természet alárendelt forrásként való fel- és kihasználását a gazdasági növekedés érdekében. Nemcsak kizsákmányolja azt, de alapvetően feltételezi az ember (legalábbis a hasonló geopolitikai háttérből érkező ember) és az emberen kívüli világ hierarchiáját. E rend lebontása és a természethez fűződő viszonyunk újraértelmezése képezheti az alapját annak, hogy kirajzolódjanak azok az elméleti keretek, amelyek segíthetnek feldolgozni a klímaválság tényét, illetve megtalálni a kivezető utakat.

Ehhez nyújt segítséget az xtro realm (Horváth R. Gideon képzőművész, Süveges Rita képzőművész, Zilahi Anna író) könyvhétre megjelenő extrodaesia – Enciklopédia egy emberközpontúságot meghaladó világhoz című tematikus kislexikona, amely antropocentrikus világképen túlmutató elméleti fogalmak gyűjteménye. Az xtro realm konzekvensen foglalkozik az antropocénnel: olvasóköri sorozatot, tanulmány utakat, beszélgetéseket és kiállítást is szerveztek már a téma körül. A mostani kiadvány létjogosultságát a fentieken túl legjobban talán maga az egyik szócikk támasztja alá: ”A hiperobjektum Timothy Morton meghatározása szerint olyan térben és időben szétoszló entitás, amelyet csupán részeiben tudunk befogadni, egészében nem. (…) Morton hiperobjektumnak tartja többek között a globális felmelegedést, a bioszférát, a Földön található összes plutóniumot, a tőzsdepiacot vagy éppen a kékbálnák vándorlási útvonalát. A hiperobjektum viszkózus, hozzáragad mindenhez, aminek köze van hozzá; a hiperobjektum nem lokalizálható, lokális megjelenése nem közvetlenül a hiperobjektum maga.” A kötet ennek mentén közelít az emberközpontúságon túli elméleti perspektívákhoz is: a fogalmak szubjektív gyűjteménye nem lezárt rendszer, a szócikkek interdiszciplináris perspektívák mentén születtek meg, tudományos és társadalomelméleti referenciákkal gazdagon.

A „spekulatív realizmus” összefoglaló kategóriája alá besorolt, újabb filozófiai jellegű irányzatok évek óta foglalkoztatják a képzőművészetet. A spekulatív realizmus és materializmus, az OOO (objektum-orientált ontológia) vagy a non-antropocentrizmus olyan új, máig formálódó szellemi irányzatok, amelyek közös vonása, hogy a kultúránkat évszázadok óta megalapozó emberközpontú gondolkodásmódból próbálnak kiutat találni, az emberi tapasztalaton túli, autonóm tárgyi világot új szemszögből megközelíteni. Leginkább a globális kapitalizmus válsága hívta elő ezeket a gondolkodási irányokat, de a téma a kortárs művészet világában is számos projektet és intézményi kiállítást inspirál.