kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Halzl József : 1956-os napló
- leírás
- további adatok
Megjelent 2000 példányban.
A Rákóczi Szövetség egyik megalapítója és elnöke, egy kiváló teljesítményeket, sok eredményt hozó mérnöki és közéleti pálya birtokosa a forradalom hatása alatt naplót írt a drámai napokban. Hét évvel vagyok az írónál fiatalabb, de mintha akkor meg nem írt saját naplómat olvasnám. Mi, a budai polgári középosztály gyermekei, ébredő öntudattal, szinte egységesen, félelemmel vegyes utálatot éreztünk a sztálinista kommunista rendszerrel szemben. Szüleinkkel együtt hallgattuk a nyugati rádiók magyar nyelvű adásait, addig csavargatva a kereső gombját, amíg a zavarás mögött ki nem tudtuk venni az elhangzó mondatokat. Ezek ablakot nyitottak a vasfüggöny által tőlünk elzárt világra, és ébren tartották a reményt, hogy egyszer nemsokára vége lesz e szörnyű korszaknak. A templomok, a papok, a bibliaórák is tartották bennünk a hitet, nemcsak az istenhitet, de a meggyőződést is, hogy a szabadság és a politikai pluralizmus magasabb rendű a diktatúránál. Noha az iskolákban a nyugati nyelvek tanítását betiltották, magánúton, önképzéssel angolul, németül, franciául, olaszul tanultunk, érezve, hogy e nyelvek segítségével könnyebb lesz áttörni a reánk kényszerített szellemi korlátokat. És amikor a hazai kommunista rendszer 1956 őszén gazdasági és erkölcsi válságba került, az egész főváros ifjúsága, s őket követve a munkásság, október 23-án kiment az utcára, hogy ott követelje az emberibb életet, a szovjet megszálló csapatok távozását és új vezetést az ország élére. Halzl József ott volt az eseményeket elindító, a 16 pontból álló követeléseket megfogalmazó október 22-i műegyetemi gyűlésen, majd másnap a Bem tábornok szobrához indult a nagy menetben, amely a nekünk ismét példát mutató lengyelek iránti megbecsülést akarta kifejezni. Ugyan még nem ismerték egymást, de ott, a Bem téren találkozott először Halzl József, a végzős műegyetemista a Toldy Gimnázium második osztályos tanulójával, ezen előszó szerzőjével.
2., javított kiadás.
A Rákóczi Szövetség egyik megalapítója és elnöke, egy kiváló teljesítményeket, sok eredményt hozó mérnöki és közéleti pálya birtokosa a forradalom hatása alatt naplót írt a drámai napokban. Hét évvel vagyok az írónál fiatalabb, de mintha akkor meg nem írt saját naplómat olvasnám. Mi, a budai polgári középosztály gyermekei, ébredő öntudattal, szinte egységesen, félelemmel vegyes utálatot éreztünk a sztálinista kommunista rendszerrel szemben. Szüleinkkel együtt hallgattuk a nyugati rádiók magyar nyelvű adásait, addig csavargatva a kereső gombját, amíg a zavarás mögött ki nem tudtuk venni az elhangzó mondatokat. Ezek ablakot nyitottak a vasfüggöny által tőlünk elzárt világra, és ébren tartották a reményt, hogy egyszer nemsokára vége lesz e szörnyű korszaknak. A templomok, a papok, a bibliaórák is tartották bennünk a hitet, nemcsak az istenhitet, de a meggyőződést is, hogy a szabadság és a politikai pluralizmus magasabb rendű a diktatúránál. Noha az iskolákban a nyugati nyelvek tanítását betiltották, magánúton, önképzéssel angolul, németül, franciául, olaszul tanultunk, érezve, hogy e nyelvek segítségével könnyebb lesz áttörni a reánk kényszerített szellemi korlátokat. És amikor a hazai kommunista rendszer 1956 őszén gazdasági és erkölcsi válságba került, az egész főváros ifjúsága, s őket követve a munkásság, október 23-án kiment az utcára, hogy ott követelje az emberibb életet, a szovjet megszálló csapatok távozását és új vezetést az ország élére. Halzl József ott volt az eseményeket elindító, a 16 pontból álló követeléseket megfogalmazó október 22-i műegyetemi gyűlésen, majd másnap a Bem tábornok szobrához indult a nagy menetben, amely a nekünk ismét példát mutató lengyelek iránti megbecsülést akarta kifejezni. Ugyan még nem ismerték egymást, de ott, a Bem téren találkozott először Halzl József, a végzős műegyetemista a Toldy Gimnázium második osztályos tanulójával, ezen előszó szerzőjével.
2., javított kiadás.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Történelem > XX. század, politika > |
kategória: | Könyv > Történelem > Magyar történelem > |
kiadó: | Rákóczi Szövetség, 2014 |
cikkszám / ISBN: | 0043137 |
kötés: | kötve/egész nyl (kiadói, eredeti védőborítóban) |
oldalszám: | 59 |
könyv nyelve: | magyar |