kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Radnóti Sándor : "Tisztelt közönség, kulcsot te találj..."
- leírás
- további adatok
Amikor Brecht drámájának, A szecsuáni jóléleknek utolsó jelenetében az istenek mindent megoldatlanul hagyva visszatérnek az égbe, egy színész hozzánk fordul: ˝Tisztelt közönség, kulcsot Te találj, / Mert kell jó végnek lenni, kell, muszáj.˝ A mű ismeretlen kulcsának a közönség, a befogadó, a megértő kezére bízása tulajdonképpen minden művészetfilozófiát jellemez. […]
Ez a könyv a modern művészetfelfogás, az önállósult etika néhány nagy kérdését – hol problémáját, hol pedig nyitott kérdését – próbálja meg tisztázni. Lehet-e autonóm a művészet, milyen következményekkel jár az eredetileg különnemű művészetfogalmak egyestése, mi az, hogy stílus, mi a viszonya a tömegkultúrának a művészethez, mennyiben föltétele a tudás a művek élvezésének, mi a régi és az új művészet viszonya, egyesíthető-e a vallástörténet és a művészetelmélet? E kérdésekre legtöbbször egy-egy művészetelméleti paradigma elemzésével keresem a választ, méghozzá néhány jelentős filozófus (Benjamin, Gadamer, Heidegger, Lukács) teljesítményének méltatása és bírálata mellett elsősorban a képzőművészet nagy történészeinek és elméletíróinak munkásságáról értekezve. Ilyenformán írásom szeretne hozzájárulás lenni a művészettörténet historiográfiájához is.
Ez a könyv a modern művészetfelfogás, az önállósult etika néhány nagy kérdését – hol problémáját, hol pedig nyitott kérdését – próbálja meg tisztázni. Lehet-e autonóm a művészet, milyen következményekkel jár az eredetileg különnemű művészetfogalmak egyestése, mi az, hogy stílus, mi a viszonya a tömegkultúrának a művészethez, mennyiben föltétele a tudás a művek élvezésének, mi a régi és az új művészet viszonya, egyesíthető-e a vallástörténet és a művészetelmélet? E kérdésekre legtöbbször egy-egy művészetelméleti paradigma elemzésével keresem a választ, méghozzá néhány jelentős filozófus (Benjamin, Gadamer, Heidegger, Lukács) teljesítményének méltatása és bírálata mellett elsősorban a képzőművészet nagy történészeinek és elméletíróinak munkásságáról értekezve. Ilyenformán írásom szeretne hozzájárulás lenni a művészettörténet historiográfiájához is.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Irodalomtörténet > |
kategória: | Könyv > Filozófia > |
kategória: | Könyv > Művészet > |
kategória: | Könyv > Esszé, tanulmány > |
kiadó: | Gondolat, 1990 |
cikkszám / ISBN: | 0019734 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 297 |
könyv nyelve: | magyar |