kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Logikai feladványok
- Gyermeknevelés
- Albumok
- Barlangászat
- Bányászat
- Bestseller
- Bibliográfia
- Divat, divattörténet
- Egyéb
- Erotika
- Esszé, tanulmány
- Etológia
- Ezotéria
- Életrajz
- Fantasy
- Filozófia
- Földrajz
- Gasztronómia
- Hegymászás
- Hobbi
- Humor
- Idegennyelvű könyvek
- Ifjúsági- és gyermekirodalom
- Informatika
- Irodalomtörténet
- Ismeretterjesztő
- Jog
- Kalendárium, naptár
- Kertészet
- Képregény
- Kézimunka, hímzés
- Klasszika-filológia
- Kommunikáció
- Könyvtörténet, nyomdászat
- Közgazdaság
- Kriminalisztika
- Lexikon, Kézikönyv
- Ló, lovaglás
- Média
- Méhészet
- Militária, kitüntetés
- Minikönyv
- Művészet
- Néprajz
- Filatélia, numizmatika
- Nyelvészet
- Orientalisztika
- Orvosi
- Pedagógia
- Pszichológia
- Politika
- Régészet
- Régi ponyva
- Retorika
- Reklám
- Sci-fi
- Sport
- Szépirodalom
- Szociálpszichológia
- Szociológia
- Szórakoztató irodalom
- Szótár, Nyelvkönyv
- Társadalomtudomány
- Technika
- Térképészet
- Természettudomány
- Töredékek
- Történelem
- Újság, Folyóirat
- Vadászat
- Vallás
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Szuper Károly : -- szinészeti naplója
- leírás
- további adatok
Sorozat: Színháztörténeti könyvtár 2.
Reprint kiadás (Aigner Lajos, 1889. Bp.,). A Nemzeti Színház megnyitásától a szabadságharcig terjedő több mint egy évtized, jelentős szakasza volt a magyar történelemnek. Az 1832-36-os országgyűlés vívmányai kulturális téren is kibontakoztak.
A vándorszínészetnek az a nagy és hősi korszaka, amely a Rondella lebontásakor, 1815-ben kezdődött, tulajdonképpen a biztonságot és állandóságot jelentő Pesti Magyar (Nemzeti) színház megnyitásával ért véget. A vándorszínészet nagy korszakában egy-egy társulat kiváló erőkkel rendelkezett és valóságosan is a magyar kultúra hordozói, szószólói, terjesztői voltak. Kántorné, Déryné, Lendvayné, Szathmáryné, Egressy Gábor, Megyeri Károly, Lendvay Márton, Szentpétery Zsigmond és a színháztörténetben azóta is emlegetett sok-sok társuk országszerte megbecsülést szereztek a magyar színészetnek, vállalva a vándorélettel járó küzdelmeket és nehézségeket. Kolozsvár, Debrecen, Miskolc, Kassa, Székesfehérvár voltak a legismertebb és legnagyobb vidéki központok, ahonnan indultak és ahová visszatértek a vándor társulatok, egymással szinte versengve a legjobb erők, leghíresebb színészek szerződtetésében. Déryné emlékirataiból is értesülünk, hogy hány társulat igyekezett tagjai sorába megnyerni korának ezt a leghíresebb és méltán legnépszerűbb énekes színésznőjét. Szuper Károly (1821-1892) színész, Petőfi Sándor egykori színigazgatója már gimnazista korában műkedvelői előadásokat rendezett. Petőfi Sándor 1842. november 10-én lépett fel Székesfehérváron először az ő ajánlatára Szabó társulatánál; azontúl is együtt maradt Petőfi Szuperrel 1843. márciusig Kecskeméten. 1846-ig működött különböző igazgatóknál, majd Zomborban átvette Komáromi Lajos társulatát, s innentől 35 éven keresztül működött mint önálló vagy társigazgató. 1848-ban ő is honvéd volt; a szabadságharc után számos üldözött színész-honvéd talált menedéket nála.
Reprint kiadás (Aigner Lajos, 1889. Bp.,). A Nemzeti Színház megnyitásától a szabadságharcig terjedő több mint egy évtized, jelentős szakasza volt a magyar történelemnek. Az 1832-36-os országgyűlés vívmányai kulturális téren is kibontakoztak.
A vándorszínészetnek az a nagy és hősi korszaka, amely a Rondella lebontásakor, 1815-ben kezdődött, tulajdonképpen a biztonságot és állandóságot jelentő Pesti Magyar (Nemzeti) színház megnyitásával ért véget. A vándorszínészet nagy korszakában egy-egy társulat kiváló erőkkel rendelkezett és valóságosan is a magyar kultúra hordozói, szószólói, terjesztői voltak. Kántorné, Déryné, Lendvayné, Szathmáryné, Egressy Gábor, Megyeri Károly, Lendvay Márton, Szentpétery Zsigmond és a színháztörténetben azóta is emlegetett sok-sok társuk országszerte megbecsülést szereztek a magyar színészetnek, vállalva a vándorélettel járó küzdelmeket és nehézségeket. Kolozsvár, Debrecen, Miskolc, Kassa, Székesfehérvár voltak a legismertebb és legnagyobb vidéki központok, ahonnan indultak és ahová visszatértek a vándor társulatok, egymással szinte versengve a legjobb erők, leghíresebb színészek szerződtetésében. Déryné emlékirataiból is értesülünk, hogy hány társulat igyekezett tagjai sorába megnyerni korának ezt a leghíresebb és méltán legnépszerűbb énekes színésznőjét. Szuper Károly (1821-1892) színész, Petőfi Sándor egykori színigazgatója már gimnazista korában műkedvelői előadásokat rendezett. Petőfi Sándor 1842. november 10-én lépett fel Székesfehérváron először az ő ajánlatára Szabó társulatánál; azontúl is együtt maradt Petőfi Szuperrel 1843. márciusig Kecskeméten. 1846-ig működött különböző igazgatóknál, majd Zomborban átvette Komáromi Lajos társulatát, s innentől 35 éven keresztül működött mint önálló vagy társigazgató. 1848-ban ő is honvéd volt; a szabadságharc után számos üldözött színész-honvéd talált menedéket nála.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Művészet > Film, Színház > |
kiadó: | Magyar Színházi Intézet, 1975 |
cikkszám / ISBN: | 0060774 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 94 |
könyv nyelve: | magyar |