Szerkesztette: Papp Zoltán János.

Sorozat: Babits Könyvtár 14-15.

Török Sophie nem csak magánemberként, mint Babits Mihály felesége írta be magát a magyar irodalom történetébe. Kétségtelenül írónőként is számon tartja őt a meg-megújuló irodalomtörténet-írás. Annak azonban, hogy mint hús-vér ember milyen volt - bár e kérdés, úgy tűnik, egyre kevésbé tartozik közvetlenül az irodalomtörténet tárgykörébe -, mégis nagyobb az irodalma. Nem ok nélkül. Török Sophie a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjának volt a hitvese, élete utolsó két évtizedének legközelebbi részese. Babits Mihály feleségeként folytatta az 1911-től kezdődő naplóírást. 1921-ig ezek a magánélet kevésbé érdekes dokumentumai voltak. 1921-től a magyar irodalomtörténet fontos feljegyzései lettek. Ezekből az iratokból kibontakozik egy értelmiségi házaspár privát élete fogadónapokkal, látogatásokról, színházi bemutatókról, könyvekről szóló feljegyzésekkel. A privát életnél döntőbb azonban Babits személyes sorsa, egészségi állapotának változása, a körülötte alakuló költői-írói kör hétköznapjainak és ünnepeinek sorozata. A naplók harmadik rétege a korszak legrangosabb irodalmi díjának, a Baumgarten-évdíjanak a kiosztása, a díjátadást megelőző tanácskozások, megbeszélések sorozata. Növelik a feljegyzések értékét Török Sophie utólagos kiegészítései, amelyek helyenként naplószerűvé teszik a szöveget.