kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Lónyay Menyhért : -- naplója 1860-1861
- leírás
- további adatok
Lónyay Menyhért (1822-1884) élete jelentős történelmi korszakokon és eseményeken ível át: a reformkor kezdetén volt gyermek, országgyűlési követként az 1840-es években ismerkedett meg a politikával, a forradalom és szabadságharc idején már ott találhatjuk a kormányzat második vonalában (pénzügyi államtitkár volt a Szemere-kormányban), az 1861-es országgyűlés időszakára a hazai politikai élet meghatározó tagjává vált, az 1860-as évek közepétől pedig már ő volt a kiegyezés egyik gyakorlati előkészítője. 1867-től kezdődően három éven át miniszterként a magyar pénzügyek irányítója lett, majd a magyar politikusok közül elsőként a Monarchia közös kormányában kapott helyet. Politikusi pályájának csúcsát azonban miniszterelnöki kinevezése jelentette. Egy évi közös pénzügyminiszteri működés után – és immár a grófi cím birtokában – 1871 végén került a magyar kormány élére. Lónyay mindemellett egyik alapítója, majd elnöke volt az 1862-ben létesült Magyar Földhitelintézetnek, tevékenyen részt vállalt az Első Magyar Biztosítótársulat vezetésében és világi főgondnokként a Dunamelléki Református Egyház életében, ezenkívül 1861 végén a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta, 1871-től haláláig pedig a tudós testület elnöki tisztségét is betöltötte. Lónyay Menyhért politikai és pénzügyi tevékenységéről a kortársak véleménye erősen eltért. A méltató mondatok és a tárgyilagos kritika mellett Lónyayt számos éles támadás is érte. A bírálók kapzsisággal, erőszakos vagyonszerzési törekvésekkel vádolták, kétségbe vonva a miniszterelnök erkölcsi feddhetetlenségét. A sorozatos támadások aláásták tekintélyét a Deák-párton belül is, Lónyay elveszítette pártja bizalmát, ezért 1872 decemberében beadta lemondását. Ugyan még közel egy évtizedig képviselői mandátumot vállalt, ám a remélt erkölcsi rehabilitáció és a politikai visszatérés mindörökre elmaradt. Lónyay a miniszterelnökségének egy éve alatt elszenvedett kudarcokat és a személyes tisztességét megkérdőjelező támadásokat élete végéig nem tudta feldolgozni, hátralévő évei lényegében a magánbecsületének helyreállításáért folytatott küzdelmekkel telt el.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Történelem > Magyar történelem > |
kiadó: | Századvég, 2004 |
cikkszám / ISBN: | 9789639211667 |
kötés: | kötve/papír |
oldalszám: | 377, 2 sztl. lev. (ff fotók) |
könyv nyelve: | magyar |