Száz évvel ezelőtt született a belga nép nagy költője, Émile Verhaeren. Ezt a válogatás hatalmas alkotói termésének legjavát gyűjti csokorba – tisztelő megemlékezésül az emberi haladásért fáradhatatlanul harcoló, lázas valóságkutató lenyűgöző művészete iránt. Életművéből, mint egy pompás orgonából, a legváltozatosabb hangulatú dallamok zenélnek: hol meghitt, ünnepi csendben csengenek, hol meghitt, ünnepi csendben csengenek, hol viharzó erővel zúgnak.
Magyarországon ez az első Verhaeren-kötet, amely a költő valamennyi hangját megszólaltja – Gábor Andor, József Attila, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc és Peterdi Andor remekbe sikerült régi átültetései mellett kiváló új műfordítások sorakoznak. Verhaeren izgalmas bonyolult költői világába Gyergyai Albert tanulmánya vezeti be a magyar olvasóközönséget.
A címlapon név bélyegzés, a címlap verzóján golyóstollas névbejegyzés.
A borító felső széle kissé szakadozott.