Vekerdi László : Tudás és tudomány

Tudás és tudomány kérdései talán soha sem voltak olyan életbevágóan fontosak mint manapság, az ezredforduló közeledtével - de ugyanilyen fontos az is, hogy a megértéshez racionalista, történeti iskolázottságú elmék segítségét vegyék igénybe, ne pedig "hamis prófétákét".
A 60-as évektől kezdve kevesen tettek annyit, mint Vekerdi László, aki hosszú tanulmányokban, rövidebb esszékben és egészen rövid recenziókban a tudományelmélet és -történet általános kérdéseit, esettanulmányokban pedig több tucatnyi példát sorakoztat fel.
Kötetünk az elmúlt 30 év munkásságát öleli fel. A Könyvvilág kritikusa így foglalja össze benyomásait: "...Öregdiák fejjel csak bámulom s élvezem ezt a derűs, ironikus gazdagságot, a magyar szellem mai csúcsteljesítményét".

A tudománytörténetírás történetéről (1962)
Jegyzetek a tudománytörténetírás újabb irányairól
Tudomány és népművelés
Mire jó a tudománytörténetírás?
Kritika és tudományelmélet
Az "egy" és a "sok"
Alapkutatás és szemléletformálás
Kopernikusz műveinek filozófiai konzekvenciáiról
Ikarosz, avagy a tudomány fejlődésvonalai
Az általános műveltség és a felsőoktatás
A tudás útja
Bolyai János új világa
Tudás és tudomány
A kutatómunka és a tudományos közélet várható jellege és tendenciái a következő három évtizedben
"Azért... csak tanítton taníts"
Minerva és a tudományfejlődés, avagy a modern tudományfilozófiák historiográfiai relevanciája
Tudományos világkép - tudományos műveltség
Vitára várva
Newton (végre) magyarul is olvasható!
A természetkép változásai
Az intellektus tisztessége - Albertus Magnus és korunk
A "falszifikációs módszertől" a "módszeres módszertelenségig"
A Bolyai-kutatás változásai
Róka fogta csuka, csuka fogta paradigma, avagy az anarchista tudományfilozófia csapdája
Az absztrakt filozófia és a nyelv
Sok vagy kevés a magyar Nobel-díjas?
A tudományok önállóvá válása
Tévedni tudni illik?
Foucalt és Venturi "XVIII. századai". Két értékrendszermodell és tudománytörténeti tanulságaik
Válság és természettudomány az újkorelőn
Newton és a postkuhniánus tudományfilozófia, avagy szelíd kötekedés I. B. Cohen "Newton forradalmá"-val
Diszciplinaritás és interdiszciplinaritás a tudománytörténetírásban
A tudás születése
Az okkult igézetében
Természettudomány és modernség
A tudományos világkép "bizalmi válsága"
A tudomány hasznáról
Egy világhírű fölfedezés tanulságai
Előszó, avagy mit tanulhatnánk öt nagy fizikustól?
Megírható-e a tudomány története?
Praesens imperfectum: töredékek a tudománytörténetírás jelenéről