Okladnyikov, A. P. - A. I. Martinov : Szibériai sziklarajzok

A bevezető tanulmányt Hoppál Mihály írta.

A szövegközti rajzokat készítette E. I. Bigler és Bánó Attila.

A. ​P. Okladnyikov, a magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, 1966-tól 1981 végén bekövetkezett haláláig vezette a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézetének novoszibirszki részlegét. A most magyarul is megjelenő, a szibériai sziklarajzokat bemutató könyvét A. I. Martinov professzorral együtt írta, a kutatás és a feldolgozás oroszlánrészét azonban ő maga végezte. Okladnyikov a rendszeres és hosszan tartó terepmunka, az ásatások és az expedíciók vezetése mellett igen termékeny, sokat publikáló tudós volt.
Munkásságának egyik fő témájával, a sziklarajzokkal több mint fél évszázaddal ezelőtt találkozott először, s egész életére eljegyezte magát velük.
A szibériai sziklarajzok egy részét a kutatók régóta ismerték, tudományos feltárásukra, hiteles másolatok készítésére és közzétételére azonban csak az elmúlt néhány évtizedben került sor – elsősorban szerzőink jóvoltából. S ha meggondoljuk, hogy a hatalmas észak-eurázsiai területeken élő népek őstörténetének kutatásához, életmódjuk, anyagi és szellemi kultúrájuk feltárásához a régészeti leleteken kívül jóformán csak a sziklarajzok adnak fogódzót, beláthatjuk, hogy a szovjet Kutatók munkássága óriási jelentőségű.
A szerzőpáros e könyvben ismerteti a Tom folyó menti sziklarajzok kutatástörténetét, majd teljes részletességgel elénk tárja az „őskori rajzgyűjteményt”, az Írott sziklán, a novoromanovói és a tutaljszkojei sziklákon látható festett vagy vésett figurákat, jeleket. Külön fejezetben foglalkozik a sziklarajzok keletkezési idejével és stílusával, majd az itt látható rajzok alapján – segítségül híva a ma élő szibériai népek mítoszait és szokásait is – felvázolja készítőik világképét.
Az utolsó fejezet a Tom folyó menti sziklarajzok kultúrtörténeti helyét határozza meg, utalva arra az összefüggésre, amely őseink, az obi-ugorok elődei és a sziklarajzok között feltételezhető.
A szovjet szerzőpáros ezen gondolatához kapcsolódik a bevezető tanulmány, melyet Hoppál Mihály, az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának munkatársa írt, aki a kötet magyar változatát szerkesztette.
A szibériai sziklarajzok finnugor elődeink hiedelemvilágának felbecsülhetetlen emlékei, fontos dokumentumai, s így számíthatnak a magyar olvasók érdeklődésére.