Nem kell freudistának lennünk ahhoz, hogy érdekeljen Sigmund Freud személyisége és annak az elméletnek a kialakulása és elterjedése, amely a marxizmus mellett talán a legnagyobb hatással volt századunk szellemi életére. Érdeklődésünk kielégítéséhez pedig aligha találunk alkalmasabb kalauzt Jones könyvénél, amelyet világszerte a Freudról szóló irodalom alapművének tekintenek. A szerző Freud legbelső munkatársai közé tartozott, de korántsem hagyatkozik csupán a maga emlékeire: könyvét hatalmas dokumentumanyag birtokában írta meg. Freud nézeteit, lelkiállapotait, rokon- és ellenszenveit mindenekelőtt bőségesen idézett leveleiből ismerhetjük meg. Az egyéniség rajza, noha Jones mélységesen tiszteli Freudot, tárgyilagos, tehát a mester gyengéit sem takargatja. Ugyanilyen hitelesen, az egyetlen túlélő megrendültségével, de egyszersmind a tudós ténytiszteletével idézi fel Jones a pszichoanalitikus mozgalom, s ezen belül az ő kezdeményezésére alakult vezető szerv, a „Bizottság” működésének, majd széthullásának történetét. A hazai olvasó külön érdeklődésére tarthat számot e mozgalom jó néhány magyarországi vonatkozása: a szerző ezek bemutatásával sem marad adós. Jones célja azonban nemcsak az volt, hogy megírja a lehető leghitelesebb Freud-életrajzot, hanem egyúttal arra is törekedett, hogy Freud életét és egyéniségét összefüggésbe hozza eszméi fejlődésével. Ennek a törekvésnek a sikere avatja könyvét kimagasló értékűvé a nagy emberek életrajzainak sorában.