kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Shaftesbury, Lord : Sensus communis - Esszé a szellem és a jó kedély szabadságáról.
- leírás
- további adatok
Sorozat: Mesteriskola.
Shaftesbury művei mindeddig csak töredékesen váltak hozzáférhetővé magyar nyelven, jóllehet kortársai, a kora-XVIII. század számára kivételesen igényesen és mértékadóan foglalta össze a városiasodásra és a kereskedésre épülő modernitás születésének bizonyos morálfilozófiai következményeit, melyeket esztétikai gondolataival összefüggésben fogalmaz meg. A kor brit tapasztalatának alapélménye a hagyományos autoritások és státusok eróziója, amely egyfelől felszabadulást, másfelől azonban a társadalmi fegyelem fellazulását, az egyéni magatartás számáéra korábban adott biztos tájékozódási pontok elbizonytalanodását jelenti, Shaftesbury ennek orvoslataként kínálja az ízlés fogalmát a középpontba állító morál-esztétikáját vagy esztétikai erkölcstanát. Hasonlóan a jó ízléshez, azaz a szépérzékhez, a sensus communis, a közösségi érzék az ítéletalkotás egyfajta képessége, mely hozzásegít a helyes mérték megtalálásához. Ennek módja a csiszolt érintkezés társainkkal, mely egyrészt a műélvezethez hasonló esztétikai kielégülést eredményez, másrészt a kölcsönös figyelem és tisztelet mozzanatán keresztül rendezett, stabil, kiszámítható és humánus viszonyokat egy olyan világban, amelyet egyre inkább a kapcsolatok spontaneitása jellemez. Az 1709-ben írt Sensus communis ezen gondolatok élvezetes foglalata, mely az imént említett korabeli vonatkozások mellett természetesen nyilvánvaló egyetemes mondanivalóval bír.
Shaftesbury művei mindeddig csak töredékesen váltak hozzáférhetővé magyar nyelven, jóllehet kortársai, a kora-XVIII. század számára kivételesen igényesen és mértékadóan foglalta össze a városiasodásra és a kereskedésre épülő modernitás születésének bizonyos morálfilozófiai következményeit, melyeket esztétikai gondolataival összefüggésben fogalmaz meg. A kor brit tapasztalatának alapélménye a hagyományos autoritások és státusok eróziója, amely egyfelől felszabadulást, másfelől azonban a társadalmi fegyelem fellazulását, az egyéni magatartás számáéra korábban adott biztos tájékozódási pontok elbizonytalanodását jelenti, Shaftesbury ennek orvoslataként kínálja az ízlés fogalmát a középpontba állító morál-esztétikáját vagy esztétikai erkölcstanát. Hasonlóan a jó ízléshez, azaz a szépérzékhez, a sensus communis, a közösségi érzék az ítéletalkotás egyfajta képessége, mely hozzásegít a helyes mérték megtalálásához. Ennek módja a csiszolt érintkezés társainkkal, mely egyrészt a műélvezethez hasonló esztétikai kielégülést eredményez, másrészt a kölcsönös figyelem és tisztelet mozzanatán keresztül rendezett, stabil, kiszámítható és humánus viszonyokat egy olyan világban, amelyet egyre inkább a kapcsolatok spontaneitása jellemez. Az 1709-ben írt Sensus communis ezen gondolatok élvezetes foglalata, mely az imént említett korabeli vonatkozások mellett természetesen nyilvánvaló egyetemes mondanivalóval bír.