kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Muladi Brigitta (szerk.) : Schickedanz Albert - A Műcsarnok építője
- leírás
- további adatok
A szász felmenőkkel rendelkező Schickedanz Albert 1846-ban az akkor monarchiabeli Sziléziában, a mai Bielsko Biala kisvárosban született, de 1848-ban már Késmárkon, a kiegyezéskor pedig Tokajban találjuk a családot. Az apa német származása ellenére harcolt a szabadságharcban, várfogságba is került emiatt. Schickedanz Albert 1865-ben Karlsruhéban, a Politechnische Schule diákjaként kezdte tanulmányait, ám a család nehéz anyagi helyzete miatt dolgoznia kellett. Bécsben Karl Tietz építészirodájában kapott munkát, majd 1868-tól Pestre költözött és Ybl Miklós irodájában „rajzolt át” több mint tíz évet, miközben más irodáknak is vállalt szerkesztő-tervezői munkát. Lotz Károly és Székely Bertalan műhelyében festeni is tanult, amit gyakran kamatoztatott Ybl mellett: számos akvarellt vetett papírra a száraz épülettervek látványosabb kiegészítéseként.A Műcsarnok és az Ezredéves Emlékmű Schickedanz Albert és a vele párhuzamosan kiállított Zala György szobrászművész közös koncepciója. Mindkettő 1896-ra, a millennium ünnepségeire készült el (a szobrok elrendezése azonban csak 1929-re fejeződött be). Az Andrássy út, a Vár–Lánchíd-tengelyt kiteljesítő Sugárút tökéletesen megfelelt az ünnepi promenád szerepkörének. A reformkor után megerősödött polgárság egyik szimbolikus épülete pedig a Műcsarnok lett. A mind szellemi teljesítményként, mind gyakorlati szempontból hatalmas bravúr – a Hősök tere, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum tervezése és építése – egy alig hihető karriertörténet csúcspontja.