Győrffy Éva : Rodosz

Sorozat: Dekameron útikönyvek.

A görög szigetvilág negyedik legnagyobb szigete a három földrész találkozásánál fekvő Rodosz, amely mesébe illően izgalmas és színes történelmének, valamint csábító természeti adottságainak köszönhetően évente milliónál is több turistát vonz. A kis-ázsiai partok közelében rombusz alakban elnyúló sziget mindig is külön világnak számított az anyaország más tájaihoz képest, hiszen a kalandos évszázadok alatt idegen hatalmak váltották itt egymást, melyek mind rajta hagyták nyomukat a sziget arculatán. Ennek köszönhető, hogy a Héliosz napisten által pártfogolt szigeten egyszerre vannak jelen az ókori virágkor emlékei, a lovagok korát idéző vaskos falú erődök romjai és a több évszázados török uralomra emlékeztető minaretek, dzsámik. Bár a rodoszi Kolosszust ma már hiába is keressük, a szigeten járva lépten-nyomon érezhetjük a régmúlt korok hangulatát, amitől az utazónak olyan érzése támad, mintha valóra vált volna az a kisiskoláskori álma, hogy beléphessen a történelemkönyvekből ismerős, elfeledett világba, a múlt árnyai közé.
Rodosz azokat is tárt karokkal várja, akiket a történelemkönyvek lapjai helyett inkább a teljes körű kikapcsolódás vágya hajt az Égei-tenger partjára, hiszen a modern üdülőhelyeken minden a vendégek kényelmét szolgálja. Az irigylésre méltó éghajlati viszonyok - évente mintegy háromszáz napon van ragyogóan napos idő - mellett a rodosziak lehengerlő vendégszeretete is hozzájárul ahhoz, hogy sok a visszajáró turista, akik évről évre visszatérnek a napfény szigetére.
Ez az útikönyv kifejezetten a magyar turisták számára, az ő igényeiknek megfelelően íródott. Praktikus és friss információkat nyújt, melyeket látványos fényképek, valamint a könnyebb tájékozódást elősegítő térképek tesznek teljessé.