kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Hmelnyickij, Sz. : Przsevalszkij utazásai
- leírás
- további adatok
A szövegközti illusztrációkat az orosz eredeti alapján rajzolta Küchler Vilmos.
Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij (1839 - 1888), lengyel származású orosz katona, geográfus, Ázsia-kutató, a 19. század második felének meghatározó orosz földrajzi utazója és felfedezője. A Przsevalszkij-ló névadója.
1867-ben kérvényezte az Orosz Földrajzi Társaságot, hogy helyezzék át Irkutszkba Kelet-Szibériába. A terve az volt, hogy bejárja az Usszuri folyó medencéjét, és eljut az Amur folyó forrásához. Ez volt az első jelentős expedíciója, amely két évig tartott. A következő években négy jelentős expedíciót vezetett Közép-és Belső Ázsiába. 1870-ben indított expedícióján átszelte a Góbi sivatagot, eljutott Pekingbe, majd felfedezte a Jangce felső folyását. 1872-ben eljutott Tibet északi részébe. Utazása során 7000 négyzetmérföldet térképezett fel, összesen 5000 növényt, 1000 madarat, 3000 rovart, 70 hüllőt és 130 emlőst gyűjtött.
1876–1877-ben keresztül utazott Kelet-Turkesztánon és eljutott a Lop-nórhoz, amelyet Marco Polo óta nem látott európai ember.
1879–1880-ban eljutott a Kuku-nór tóhoz, majd átkelve a Tien-san hegységen behatolt Tibet északkeleti részébe. Szeretett volna eljutni a titokzatos városba Lhászába, azonban ez a tibetiek ellenállása miatt nem valósulhatott meg.
1867-ben kérvényezte az Orosz Földrajzi Társaságot, hogy helyezzék át Irkutszkba Kelet-Szibériába. A terve az volt, hogy bejárja az Usszuri folyó medencéjét, és eljut az Amur folyó forrásához. Ez volt az első jelentős expedíciója, amely két évig tartott. A következő években négy jelentős expedíciót vezetett Közép-és Belső Ázsiába. 1870-ben indított expedícióján átszelte a Góbi sivatagot, eljutott Pekingbe, majd felfedezte a Jangce felső folyását. 1872-ben eljutott Tibet északi részébe. Utazása során 7000 négyzetmérföldet térképezett fel, összesen 5000 növényt, 1000 madarat, 3000 rovart, 70 hüllőt és 130 emlőst gyűjtött.
1876–1877-ben keresztül utazott Kelet-Turkesztánon és eljutott a Lop-nórhoz, amelyet Marco Polo óta nem látott európai ember.
1879–1880-ban eljutott a Kuku-nór tóhoz, majd átkelve a Tien-san hegységen behatolt Tibet északkeleti részébe. Szeretett volna eljutni a titokzatos városba Lhászába, azonban ez a tibetiek ellenállása miatt nem valósulhatott meg.