Borító: Szabó Ferenc.

2017-ből visszatekintve még az idősebb generációknak is nehéz visszaidézni azt a Magyarországot, amelyben a kormányzatnak a szórakoztató zene egyidejűleg jelentett államrendészeti és a rendszer identitását meghatározó esztétikai problémát. Ez a kitüntetett figyelem - paradox módon - jelentős társadalmi státusszal ruházta fel a könnyű műfajok művelőit, akár azért, mert megfelelvén a nyilvánossághoz szükséges kívánalmaknak, országos népszerűségre, de legalábbis ismertségre tehettek szert; vagy éppen ellenkezőleg: mert peremre szorultak, betiltották őket, és ezért váltak híressé-hírhedté, az Európa Kiadó egyik fontos dalát idézve, igazi hősökké."
(Részlet Szemere Anna Bevezetéséből)

A kötetben szereplő tizenöt tanulmány arra keresi a választ, hogy milyen lehetséges kapcsolódási pontjai voltak a populáris zenei műfajoknak és a (kulturális) politikának a 20. századi Magyarországon, és hogy e kapcsolatok miképpen éreztetik hatásukat a jelenlegi zenei színtéren, illetve a populáris zenéről folytatott mai diskurzusokban.