Takács Róbert : Politikai újságírás a Kádár-korban

A monográfia az 1956 utáni tájékoztatás- és médiapolitikai folyamatok feltárására tesz kísérletet, elsősorban a hatalom és újságírás közti viszonyrendszerre koncentrálva. Bemutatja a hatalom eszközeit a szerkesztőségek munkájának irányítására, kézben tartására, nyomon követi a hatalom nyilvánossággal kapcsolatos álláspontjának, elképzeléseinek változásait. Rákérdez ennek eredményére, feltárva a nyilvánosság szerkezetében végbemenő eltolódásokat, illetve megrajzolja a "másik fél", az újságíró-társdalom fejlődésének ívét.

A szerző, aki a Politikatörténeti Intézet munkatársa, nem csupán elméletben mutatja be a kádári sajtó mechanizmusait, hanem gyakorlati példákon, magyar napi- és hetilapok cikkein keresztül illusztrálja is azokat. Egy ilyen vállalkozás sikerében fontos szerepet játszik a források körültekintő és következetes használata. Ha ebből aszempontból kellene megítélnünk a munkát, és ez alapján javasolni az olvasónak használatra, akkor mindenképpen a tetszett/javasolt kategóriába sorolnánk, ugyanis a precíz hivatkozási rendszer és a korabeli cikkeket felsorakoztató kiegészítő bibliográfia alaposságról árulkodik.

A sajtóirányítás konkrét szervezetének és mechanizmusának bemutatása hozzásegíti az olvasót annak megértéséhez, miért nem alakult ki jól működő, hatékony sajtórendszer. A Kádár-korszak minden szintjét átható antagonizmusára jellemző, hogy hivatalosan nem létezett cenzúrahivatal, a politikai ellenőrzés mégis működött ön- vagy utólagos cenzúra formájában. Ennek szerves része volt az újságírók tudatos kiválasztása és nevelése, illetve a bonyolult, az önkritikát megkövetelő és a bizonytalanság légkörét fenntartó értékelési rendszer. A legfelsőbb vezetés észrevételeit így jelezhette azonnali visszacsatolás, K-telefon útján, az Agitációs és Propaganda Osztály, illetve Tájékoztatási Hivatal közvetítésével, vagy a főszerkesztői értekezleteken. A kötet választ ad azon kérdésekre is, hogy kiket és milyen elv alapján választottak ki újságírónak a korszakban, illetve milyen összefonódás volt az újságírói és politikai elit között.