Radnóti Zsuzsa (szerk.) : Párbeszéd a groteszkről - Beszélgetések Örkény Istvánnal

„Pályája ​utolsó évtizedeiben a magyar és külföldi sajtó, rádió és televízió riporterei sűrűn felkeresték Örkény Istvánt. A legtöbb beszélgetésre ugyanolyan alapossággal és műgonddal készült fel, mint általában írói munkájára. Interjúinak jelen kötetbe foglalt gyűjteménye így fontos kiegészítés műveihez. Az interjúk túlnyomó többsége lapok, folyóiratok hasábjain vagy hangszalagon, a Rádióban maradtak fenn. Néhány a hagyatékból, kézirat formájában került elő. Az élőbeszédben elhangzott szövegeken kénytelen voltam minimális stiláris javításokat végezni. A beszélgetések teljes egészükben jelennek meg, kivételt képeznek azok a helyek, ahol a hasonlóan feltett kérdések és a műfaj természete óhatatlan ismétléseket és átfedéseket eredményezett. Ilyenkor rövidítettem, de az ismétléseket még így sem tudtam teljesen kiküszöbölni. Az utolsó válogatás megjelenése (1986) óta több, akkor még lappangó interjú került elő, ezek kötetben itt jelennek eg először. Néhány fontosabbat a Drámák I-III. (1981) jegyzetanyagából ide is beválogattam, mert lényeges információkat tartalmaznak, és jellegüknél fogva szervesen ebbe a válogatásba tartoznak. (Egy régi (és meg nem jelent) beszélgetés Örkény Istvánnal, Jeruzsálem hercegnője, Még egy körkérdésre, Örkény bemutató Párizsban, A hét írója, A Macskajáték Szolnokon, Történik valahol Magyarországon, Másodszor a Kulcskeresőkről, Tóték – Macskajáték – Kulcskeresők, Rövid hozzászólás saját interjúmhoz, Egyperces előzetes a Hanákné-ügyről). Néhány rövidebb beszélgetést ebből a kiadásból kihagytam, mert esszéisztikus jellegüknél fogva, sokkal inkább a Visszanézve című tanulmánykötetbe valók. (Arról, hogy mi érdekli az olvasót, A félfűről, Vallomás József Attiláról, Szabó Lőrinc játéka, Egyperces bevezető, Mindenki iskolája). Egy interjút azért mellőztem, mert a Levelek egypercben című kötetben is megtalálható.(Beszélgetés Cs. Szabó Lászlóval a Macskajáték londoni bemutatójáról) Egy igen fontos újdonság: az Életrajzi beszélgetésekben (Lázár István Örkény Istvánról írt könyvének alapját képezte ez a magnós beszélgetés-sorozat) se 1979-ben, Lázár könyvének megjelenésekor, se a Párbeszéd a groteszkről 1981-es, illetve az 1986-os kiadásában nem lehetett közölni azt a részletet, amelyben Örkény István elmeséli, hogyan és miért lépett be a Kommunista Pártba, hadifogságból való hazatérése után. Ezek a részletek most, ebben a válogatásban jelennek meg először, kurzívval szedve a 99-100-101. oldalon.” Radnóti Zsuzsa