Jelezve a hátoldalon pecséttel: Jelfy Gyula foto riporter, Budapest.

23,5×18 cm. Jobb felső sarkán töréssel.

[Jelfy Gyula (1863-1945) fényképész az elsők közé tartozott, akik megteremtették Magyarországon a riportfotográfia műfaját, s azt az írott szó rangjára emelték az újságírásban. Közel két évtizeden keresztül szolgálta az egyik legnagyobb példányszámú, nagy hagyománnyal rendelkező képes folyóirat, a Vasárnapi Ujság előfizetőit az élet legváltozatosabb eseményeiről készült felvételeivel. A hagyományos pályakezdés, a műtermi munka után a friss szellemű, a fotográfiában új utat jelentő "pillanatnyi fényképezés" felé fordult. Az 1890-es években még mint "fényképész" hirdeti Szervita téri műtermét, az 1900-as években már a "fotóriporter" megjelölés szerepel képei hátoldalán. Első felvétele 1902-ben jelent meg a Vasárnapi Újságban, de számos képére ismerhetünk a Tolnai Világlapjában, az Új Időkben és az Érdekes Újságban is. Jelfy Gyula fotóriporteri működése a politikai eseményektől a művészportrékon és sportfelvételeken keresztül a társasági tudósításokig terjedt. Fényképezte Frigyes főherceg és Horthy Miklós családját, portrékat készített kora neves képzőművészeiről, valamint íróiról; ott volt a pozsonyi gettó leégésénél, szoboravatásoknál, a Konstantinápoly-Budapest autóverseny indulásánál és Károly király visszatérési kísérleténél. Számos színházi képét ismerjük, tátrai sportfelvételeiből az Uránia készített vetített előadást és képriportban örökítette meg II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársainak újratemetését. Mikor 1914-ben frontra toboroztak újságírókat, ő is jelentkezett a Hadügyminisztériumban. Végigjárta a hadszíntereket, ahol az osztrák-magyar csapatok harcoltak, s a háború éveiben mintegy ezer felvételt készített. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára. több száz eredeti darabot őriz képeiből.]

további képek

nagyítás