Fűzve, a gerinc felső sarkán sérült papírborítékban. Maga a fűzés rendesen tart. Felvágatlan példány. Az első borítólap alján "Tiszteletpéldány" pecsételéssel.

...

[Gubányi Károly (Jobbágyi, 1867. január 13. – Pilis, 1935. január 14.) magyar vasútmérnök, földrajzi utazó, író. Tanulmányait a Budapesti Műegyetemen végezte, ahol 1890-ben szerzett oklevelet. Néhány évig idehaza dolgozott vasútépítéseken, majd 1896-ban, Lóczy Lajos biztatására Mandzsúriába utazott Szentgáli Antallal együtt. Részt vett a Mandzsu-vasút építésében, ezt követően pedig Vlagyivosztok kikötőjének építkezésénél vállalt munkát. Az orosz–japán háború kitörésekor, 1904-ben hazatért, de 1906-ban Ausztráliába utazott, ahol ültetvényesként élt. Hét évvel később, 1913-ban tért vissza Magyarországra, és Pilisen létesített mintagazdaságot. Élete során számos helyen, több kontinensen is jelentős földtani vizsgálatokat folytatott. Több útirajza, műszaki, gazdasági és gazdaságpolitikai tárgyú tanulmánya jelent meg. Szépirodalommal is foglalkozott, több elbeszélésgyűjteménye is megjelent. Wikipédia]

Részlet a könyvből: Csendesen szitált a permetező januáriusi eső London utcáin, a gázlámpák halvány sárga fénye szivárványos ködgyűrűben rezgett. A kopasz fák ágain, a kerítések szegélyén, meg a telefondrótokon, mint nagy, fényes gyöngyszemek csillogtak a meggyűlt vízcseppek. South-Kensington egyenetlen sáros kövezetén, döcögve, dübörögve gördült végig egy-egy nehéz omnibusz és a sikos, nyirkos gyalogjárón nagy óvatossággal csoszogott néhány elkésett járókelő. Már elmúlt nyolc óra. Ilyenkor még jóidőben is néptelenek az utcák ezen a tájon és most az esős, nedves téli estén London e negyede szinte kihaltnak, elhagyatottnak látszott. Egyik csendes mellékutcában, zöldpázsitos kis kertre nyíló kapualjban, egyszerre ajtónyilás zaja és két fiatal búcsúzkodó alak szóváltása hallatszik.

további képek

nagyítás

nagyítás