Moses Mendelssohn (Dessau, 1729. szept.6.Berlin, 1786. jún. 4.) német filozófus, bibliafordító, esztéta, az európai felvilágosodás egyik legnagyobb egyénisége, a német filozófiai nyelv formálója, a zsidó felvilágosodás és asszimiláció megindítója, a németországi zsidóság elnémetesítésnek legfőbb propagátora.
1742-ben Berlinbe települ át, ott házitanító, majd egy textilgyár könyvelője lesz. Mendelssohnnak a személyisége is magával ragadta kortársait. 1754-ben megismerkedik Gotthold Ephraim Lessing (1729-1781), német költő, kritikus, esztétával, akivel életre szóló barátságot köt. A német író róla mintázza Bölcs Náthán című színművének zsidó főhősét.

Moses Mendelssohn nem csupán a német, hanem a zsidó felvilágosodás, a Haszkala elindítója, az emancipáció és az asszimiláció harcosa. Prekantiánus filozófiai, bölcseleti munkásságával jelentős hatást gyakorolt kortársaira és később a német klasszicizmusra. Jelentős hatása Magyarországon is szembetűnően kimutatható a felvilágosodás kori irodalomban. Phaedon, avagy a lélek halhatatlanságáról című munkáját 1793-ban magyarra fordítják és munkáinak hatása az első magyarországi folyóiratok egyikének, az Urániának tematikájára is rányomta bélyegét.