Kárpáti Andor : Kurvajó!

"Egyre többet kurvázom, végül már nem tudok különbséget tenni kurva és nem kurva között. Ennek megfelelően bánok a nőkkel. Barátnőimet, akik néha-néha véletlenül felbukkannak, le se szarom. Mindegyik elhagy, sír, de jobb így. Gyakran, hónapokig be vagyok szívva: csak sodródom az idővel és a haverokkal, akik ugyanúgy, mint én, nem csinálnak semmit az életükkel.
Szállok, szálldogálok és tudatomba észrevétlenül, új valóság lopódzik be. Agyam átköltözik egy másik világba. Elkezdem saját "Nagy Utazás" verziómat játszani, a Nagy Tripet.
A sok fűtől nem tompulok el, hanem bepörgök. Néha iszonyúan félek az emberektől, gyakran paranoid rohamaim vannak, aztán bemesélem magamnak, hogy skizofrén vagyok. A szívással töltött napok éppoly valóságosak, mint a "tiszta" korszakok, az egyetlen különbség, hogy józanul százszor lassabban telik az idő.
Egy idő után, akár be vagyok szívva, akár nem, már csak egy dolog foglalkoztat. Mi nincs jelen? Mi a hiányzó láncszem, köztem és a nők között?"