Clari, Robert de : Konstantinápoly hódoltatása

A középkori francia történeti irodalom remekei
A középkor meghatározó eseményei voltak a keresztes hadjáratok, melyeken belül is kiemelt helyet érdemel a negyedik keresztes hadjárat (1202-1204). A hadjáratok ugyanis a Szentföld felszabadítására irányultak, az említett támadás (a "latin háború" kifejezést is használják rá) azonban időközben irányt váltott, és a keresztes seregek és a velencei flotta végül Bizánc fővárosát, Konstantinápolyt foglalta el. A történteket később több résztvevő is leírta, melyek közül két, francia nyelvű beszámoló emelkedik ki. Geoffroy de Villehardouin: Bizánc megvétele című műve, Szabics Imre fordításában már korábban is elérhető volt a magyar olvasók számára (Budapest, Európa, 1985), a másik munka, Robert de Clari: Konstantinápoly hódoltatása azonban eleddig soha nem jelent meg teljes egészében magyarul (csak részletek voltak belőle olvashatók a Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Európa és Közel-Kelet, IV-XV. század című kiadványban; 200001180). Ezt a hiányt pótolja a Balassi Kiadó új sorozatának első kötete. A mű azért is kiemelkedő jelentőségű, mert a francia nyelvű történetírás egyik legelső alkotásáról van szó, így nemcsak a történettudomány, hanem az irodalomtörténet szempontjából is fontos forrás. A mű, azon kívül, hogy leírja az eseményeket, fontos információkkal szolgál a korabeli európai hatalmi viszonyokról, a pápaság és a Német-római Császárság, a Bizánci Birodalom, a közép-európai és a balkáni, valamint a közel-keleti népek történetéről és kultúrájáról. A kiadással kapcsolatos előszó után szerepel a százhúsz fejezetből álló mű, bemutatva a hadjárat történetét, az előzményektől a hódítások elosztásáig. A szöveget Csernus Sándor és Cs. Tóth Annamária fordította, és az értelmezést gazdag jegyzetapparátus segíti. A mű után három tanulmány kapott helyet: az egyik legelismertebb Clari-kutató, Gérard Jacquin professzor a szerző életének és művének mélyebb elemzésére vállalkozott, Farkas Csaba történész Konstantinápoly városának akkori képét és belső hatalmi viszonyait mutatja be, Csernus Sándor pedig összességében tekinti át Konstantinápoly meghódoltatását, valamint a francia nyelvű történetírás születését. A kötetet kronológia, uralkodólisták, válogatott bibliográfia, személynévmutató, térképvázlatok és képmelléklet zárja.