IV. Károly oldalkerekes gőzhajó

78 x 218 mm, matt papírra előhívott zselatinos ezüst.
A fotó valószínűleg a GANZ egy reprezentatív "termékismertetőjéből " a későbbiekben Madiáta János gyűjteményéből való.
"Az 1917-ben készült hajó a Ganz és Társa-Danubius Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt újpesti üzemében. Névadója IV. Károly, az akkor regnáló uralkodó. Gőzhajónk a Magyarországon készült oldalkerekes személyszállító gőzhajók legnagyobb példánya. Hossza 77,4 m, szélessége 15,29 m, merülése 1,5 méter. A kétkéményes gőzkazán 800 LE teljesítményt volt képes leadni, amely révén saját erőből bejárhatta a Dunát, Passautól a Duna deltáig. A gőzhajó belsején nyomát sem láthattuk, hogy Európában dúl az első világháború. A belső és a külső kialakítás a boldog békeidők pompáját sugározta hiszen a hajó feladata volt reprezentálni a Monarchia és természetesen Magyarország nagyságát. A kor utazó (úszó) nagykövetének készült. Gőzhajónk egy év múlva megkapta társát is, amit IV. Károly feleségéről, Zita királynőről neveztek el. Paraméteri hasonlóak voltak a hajópárjához. A világháború végén természetesen ezen a néven nem futhattak tovább, így a IV. Károlyból Sas, Zita királynéból pedig Vércse lett. A hajót 1930-ban ismét átkeresztelték, ekkor a Szent Imre nevet kapta, feltehetően Szent Imre halálának 900. évfordulója adta az apropót. Az 1930-as években testvérhajójával, az akkor már Szent István néven futó Vércsével számos állami rendezvény és fogadás helyszíne volt. 1938-ban az Eucharisztikus Világkongresszus fő rendezvény helyszínei voltak, de a Szent István emlékévben is ezeknek a hajóknak volt a feladatuk, hogy a Dunán a Szent Jobbot körbehordozzák. A második világháborúban, 1944-ben a hajót testvérhajójával és az egész folyami flottával Ausztriába hurcolják a németek. Az egész MFTR flotta, már ami megmaradt belőle Linzben éri meg a második világháború végét. Linz, az amerikai zónába esett, így a hajók hazatértükig amerikai zászló alatt hajóztak. 1947-ben kerültek vissza Magyarországra. Egy gyors karbantartás után átadták a nemrég alakult Magyar-Szovjet Hajózási RT-nek. Az átadás az akkori Magyarország egyik legszebb és legnagyobb hajóján a Szent Imrén (Szőke Tisza) történt, előtte sorakozott fel az a részvénytársaság hajóinak java. Az akkor rezsim valláselleneségéből kifojólag a hajó nem tarthatta meg a Szent Imre nevet, ezért Felszabadulásra keresztelték át. A hajó 1957-ben egy felújításon esett át, amely révén sétahajóvá alakították át, szemben a párjával, amit 1965-ben leselejteztek és szétvágtak. 1976-ban a hajót állóhajóvá nyilvánították és Szegeden diszkó hajónak alkalmazták. 1978-ban szétbontják a Szőke Tiszát, egy Ferencz Ferdinánd Főherceg típusú hajót, ami sors furcsa fintoraként Ottó főherceg –IV. Károly gyermeke, a 2011-ben elhunyt Habsburg Ottó - néven futott ki a hajógyárból. Szeged város vezetését zavarta a Szőke Tisza név elvesztése, így hajónkat átkeresztelték Szőke Tiszára. 2000-re a hajó állaga, annyira leromlott, hogy már állóhajóként sem lehetett használni, így elvontatták a Tápéi öbölben. 2000 óta a hajónak több gazdája is volt, de megóvása egyiknek sem sikerült. 2012 februárjában a jég beszakította az oldalát de a hajót sikerült megtámasztani, így nem borult fel. Sorsa most rajtunk múlik, vagy találunk rá forrást és megmentjük Magyarország fennmaradt legnagyobb oldalkerekes gőzhajóját, vagy örökre lemondunk róla." - Műemlékek.info