kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Kerny Terézia - Smohay András (szerk.) : István a szent király
- leírás
- további adatok
Tanulmánykötet és kiállítási katalógus Szent István tiszteletéről halálának 975. évfordulóján.
Sorozat(ok): Magyar királyok és Székesfehérvár IV.
A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum kiadványai 9. Az első tanulmányban Lövei Pál – Szent István kapcsán – Boldog Gizella passaui síremlékének történetéről szolgál adalékokkal. Nagyobb egységet képeznek a Szent István kultuszával, különösen az ereklyékkel, illetve ereklyetartókkal foglalkozó tanulmányok. Zsoldos Attila a Szent István-tisztelet kezdeteiről, elsősorban Szent László és Könyves Kálmán királyok szerepéről ír, Thoroczkay Gábor a szenttel kapcsolatos legendák bemutatásán túl három új problémát vet fel. Kerny Terézia kutatástörténeti áttekintést közöl Szent István ereklyéiről. A Szent István iránt megélénkülő horvát tudományos figyelmet jelzi, hogy két horvát kutató írásai is szerepelnek a kötetben: Vinicije B. Lupis a szent király több, XV. századi, Ragúzában készült ereklyetartójáról, Daniel Premerl a Zágrábban őrzött, talapzatát Bernininek, szoborrészét Alessandro Algardinak tulajdonított műről írt tanulmányt. Smohay András Ignaz Sebastian Würth barokk korban, Lakatos Adél pedig Bachruch Károly által a millennium idején készített ereklyetartó hermáját vizsgálja. A szent ereklyéiről Siptár Dániel állított össze válogatott forrásjegyzéket. A szent király kultusztörténete szempontjából figyelemre méltó terület a heraldikai reprezentáció. Szent István alakjának ábrázolásait Mikó Árpád néhány kora újkori nemesi oklevélen, Vitek Gábor pedig Fejér vármegye zászlóin és pecsétjein követi nyomon.
A szóbeli-írásbeli hagyomány továbbélését Maczák Ibolya Szent István királyról szóló magyarországi barokk prédikációkon, Medgyesy S. Norbert XVII–XVIII. századi Szent István tiszteletére írt históriás és könyörgő népénekeken keresztül mutatja be. Ikonográfia tárgykörben Szilárdfy Zoltán egy magyar barokk apácamunka motívumaiból kiindulva Szent István király kettős fölajánlásának, Gaylhoffer-Kovács Gábor pedig a Zala megyei Páka község templomának falképein bemutatva kardfelajánlásának változatait tekinti át.
Sorozat(ok): Magyar királyok és Székesfehérvár IV.
A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum kiadványai 9. Az első tanulmányban Lövei Pál – Szent István kapcsán – Boldog Gizella passaui síremlékének történetéről szolgál adalékokkal. Nagyobb egységet képeznek a Szent István kultuszával, különösen az ereklyékkel, illetve ereklyetartókkal foglalkozó tanulmányok. Zsoldos Attila a Szent István-tisztelet kezdeteiről, elsősorban Szent László és Könyves Kálmán királyok szerepéről ír, Thoroczkay Gábor a szenttel kapcsolatos legendák bemutatásán túl három új problémát vet fel. Kerny Terézia kutatástörténeti áttekintést közöl Szent István ereklyéiről. A Szent István iránt megélénkülő horvát tudományos figyelmet jelzi, hogy két horvát kutató írásai is szerepelnek a kötetben: Vinicije B. Lupis a szent király több, XV. századi, Ragúzában készült ereklyetartójáról, Daniel Premerl a Zágrábban őrzött, talapzatát Bernininek, szoborrészét Alessandro Algardinak tulajdonított műről írt tanulmányt. Smohay András Ignaz Sebastian Würth barokk korban, Lakatos Adél pedig Bachruch Károly által a millennium idején készített ereklyetartó hermáját vizsgálja. A szent ereklyéiről Siptár Dániel állított össze válogatott forrásjegyzéket. A szent király kultusztörténete szempontjából figyelemre méltó terület a heraldikai reprezentáció. Szent István alakjának ábrázolásait Mikó Árpád néhány kora újkori nemesi oklevélen, Vitek Gábor pedig Fejér vármegye zászlóin és pecsétjein követi nyomon.
A szóbeli-írásbeli hagyomány továbbélését Maczák Ibolya Szent István királyról szóló magyarországi barokk prédikációkon, Medgyesy S. Norbert XVII–XVIII. századi Szent István tiszteletére írt históriás és könyörgő népénekeken keresztül mutatja be. Ikonográfia tárgykörben Szilárdfy Zoltán egy magyar barokk apácamunka motívumaiból kiindulva Szent István király kettős fölajánlásának, Gaylhoffer-Kovács Gábor pedig a Zala megyei Páka község templomának falképein bemutatva kardfelajánlásának változatait tekinti át.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Történelem > Magyar történelem > |
kategória: | Könyv > Művészet > Képzőművészet > kiállítási katalógus > |
kiadó: | Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum, 2013 |
cikkszám / ISBN: | 9789638789860 |
kötés: | kötve/papír |
oldalszám: | V, 538 p. |
könyv nyelve: | magyar |