Aurillaci Gerbert II. Szilveszter néven 999-től 1003-ig volt a nyugati keresztény egyház feje, abban a forrongó, sors- és perdöntő korban, amelyben a később megszilárdult és megváltoztathatatlannak bizonyult erővonalak kezdtek kirajzolódni Európa világi és egyházi térképén. A szerző, Pierre Riché történész méltatja honfitársát, az első francia pápát, pontosan lefesti a történelmi hátteret és az eseményeket, könyvének legfőbb érdeme azonban az, hogy Aurillaci Gerbert-t, ezt a roppant műveltségű, kivételes tehetségű, ambíciókkal megvert és megáldott, alacsony származása ellenére a legmagasabb székbe jutott embert képes eleven közelségben a mai olvasó elé állítani. Gerbert saját terjedelmes levelezése, krónikák és egyéb híradások, a legfrissebb kutatási eredmények gazdag alapanyagként szolgáltak a szerzőnek, de mint ő maga mondja, "ami Gerbert személyiségének legmélyén rejlett, az nem fogható meg a történész számára. Királyok és császárok, egyházhercegek és szentek barátjaként Gerbert nem volt hős, sem szent. Mint széles látókörű, tevékeny és nagyravágyó ember sikerrel használta ki szellemi képességeit és gazdag életútjának körülményeit, hogy kivívja magának kortársai tiszteletét. Egyesek csodálták, mások rettegték vagy gyűlölték, de senki sem maradt iránta közömbös. Ezer év elteltével újabb és újabb meglepetésekkel szolgál azoknak, akik érdeklődnek iránta."