Sántha István (szerk.) : Halkuló sámándobok - Diószegi Vilmos szibériai naplói, levelei

Diószegi Vilmos (1923-1972) nemzetközi hírű néprajzkutató, a magyar és a szibériai sámánizmus népszerűsítője tudományos munkásságával. Négyszer végzett terepkutatásokat Szibériában és Mongólia Szibériával határos, északi részén. Több gyűjteményes kötet nemzetközi szerkesztője és szerzője. Olyan időben végzett érdemi terepmunkát a Szovjetunió területén, amikor ez más külföldi kutatónak nem adatott meg. Munkássága szellemiségével olyan elődök kutatásait folytatta, mint Kőrösi Csoma Sándor, vagy Reguly Antal. Szibériai naplói és levelei eddig még nem jelentek meg.

A kötet megjelenését a magyar tudományos élet és a szélesebb közönség is nagy érdeklődéssel várta. A hiánypótló mű segíti Diószegi Vilmosnak mint tudományos kutatónak, mint Szibériában járó magyar embernek és egyénnek motívációinak, gondolkodásának, emberi vonásainak megvilágítását. -

A szennycímlapon pecsételéssel: "Diószegi Vilmos hagyatékából"