Gesta Romanorum

mely Jeles Példabeszédekből áll és melyet.... ....kinyomtattatott Haller János ...M.Tótfalusi Kis Miklós által, 1695. esztendőben
Újra kiadta A Magyar Helikon
Illusztrálta Gyulai Líviusz

Ez ​a mű volt a középkor végének legnépszerűbb olvasmánya. Keletkezésekor afféle prédikációs kézikönyvnek szánták – talán német, de valószínűbben angol szerzetesek –, valamikor a 13. és 14. század fordulóján. Címe ne tévesszen meg bennünket. Nem úgy gesta, mint a középkori történetírásnak a krónika mellett másik kedvelt műfaja. Ma anekdotagyűjteménynek vagy novellás kötetnek mondanánk. A középkori hitszónokok ebből fűszerezték a sokszor órákig is eltartó prédikációkat. A figyelem felkeltését célzó történetekben a hallgatóság megkapta az irodalom primitív szenzációit: szerelem, halál, bosszú, bűn és bűnhődés.
A legteljesebb magyar változatot Haller János, 17. századi erdélyi főúr fogarasi rabságának köszönhetjük: itt fordította ugyanis a híres Hármas Históriá-t, amelynek másodika a magyar Gesta Romanorum. 1682-ben kinyomtatott korábbi műve előszavából világosan kitűnik, hogy a magyar nyelv szeretete és a nyelvművelő szándék adta kezébe a tollat. A 17. század legnépszerűbb prózai alkotása volt. Miután Haller 1695-ben, tehát jóval szabadulása után „maga költségével M. Tótfalusi Kis Miklós által” Kolozsvárt kinyomtatta, a következő században négy, a múlt században három kiadást ért meg, nem számítva a vásári ponyvák számára készült lenyomatokat. Még századunk elején, 1902-ben is kiadták.
Klasszikus műfordítás-irodalmunk e jeles darabja a régi magyar műfordításokat bemutató sorozatban jelenik meg.
A védőborító két helyen szakadt.