Balázs János - Fazakas Tibor : Fogaras vára

Sorozat: Erdélyi várak 3.

„A ​Fogarasi-havasok lábánál, az Olt-völgyének termékeny síkján volt a középkori Erdély legnagyobb uradalma. 64 falu tartozott ide. és az egész megyényi birtokot Fogaras várából irányították.” Az alighanem szájhagyomány alapján lejegyzett iratok szerint már Kr. után 15-ben város állott itt, amelyet Augustus császár építtetett. Az viszont cáfolhatatlan tény – a régészek megtalálták a nyomait –, hogy a jelenlegi vár helyén tölgyfagerendákból épített cölöpvár létezett, amely 1241-ben, a tatárok betörésekor földig égett. A vár első, oklevélben is említett tulajdonosa a 13. század végén a földesúr Ugrinus volt. Később a vár egymást követő urai, várkapitányai a várat megerősítő, bővítő építő szándékuk révén fokozatosan gyarapították a nagy múltú várépületet, amely így mintegy háromszáz esztendő során érte el mai állapotát. A magyarság és Erdély történelmének viharai igencsak befolyásolták a távoli végvár sorsát, mint ahogyan Fogaras vára is országos jelentőségű események színhelyévé vált az elkövetkező századokban. A várnagy Tomori Pál, a birtokos Majláth István, Bekes Gáspár, a Báthory család tagjai, Bethlen Gábor, Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony, Apafi Mihály, az utolsó erdélyi fejedelem „keze nyomát” egyaránt őrzi az építmény, amely legrégibb épületrésze, a Vörös torony mellé újabb tornyokat kapott, bástyákkal, külső várfallal, belső palotákkal, vizesárokkal egészült ki. A fogarasi születésű Balázs János újságíró a település nevének hagyományos etimológiájától (Fogaras – fa garas) kezdve, a magyar történelem vérzivataros századait felidézve követi nyomon élvezetes leírásában a vár és főbb építkezéseinek történetét. A vár tulajdonosváltozásait követő fejezetekhez Fazakas Tibor grafikusművész készített illusztrációkat. Színes akvarelljei – amelyek a vár mai állapotát ábrázolják – az építés során keletkezett újabb és újabb részleteket külön is megmutatják.