„A fővárosban felállított első Katona szobor után nem sokat váratott magára az a kecskeméti Katona szobor sem, amely egyben az első világi köztéri szobor lett városunkban. A szobrot eredetileg síremléknek szánták. Horváth Döme a kecskeméti Katona-kultusz megteremtője gyűjtést szervezett, mégpedig az általa 1856-ban kiadott Bánk-bán kiadásból befolyt összeget szánta síremlék készítésére.
[…] A Vasárnapi Újság 1856. máj. 11-i számában rövid hír jelenik meg. Horváth bízott a hazafiúi áldozatkészségbe, nem alaptalanul. Király Sándor színháztulajdonos, díjtalanul bocsájta színházát előadás rendezésére melyben pesti művészek lépnek fel. Szilády Károly nyomdász ingyen készíti el a színlapokat. Horváth Döme pedig 1860-ban másodszor is kiadja a Bánk-bán-t, melynek kiadási költségeit Gallia Fülöp, a neves kecskeméti könyvkiadó vállalta. Az előszóban Horváth Döme a következőket írja: „A közelebbi évben helyben e czélra rendezett tánczmulatság hozzájárultával, s néhány lelkes hazafi adományával az emlékügy azon stádiumba lépett, hogy a vidékről még koronkint mindig érkező bizományi számadások be nem tudásával, eleddig már a síremlékre 825 osztr. Ftról rendelkezhetünk. S addig is, még a nagyszerű emlék készítési tiszteletdíját, felállítási s fenntartási költségeit „Bánk-bánnak” ez ujabb kiadása is majdan fedezni fogná – a síremlék készítésével, a beadott görög stilbeni rajzterv szerint ismert szobrászunk Dunajszki László …lévén megbízva, kiadó egész biztonsággal reményli, hogy a várt emlék … az ünnepelt költő sírján még ez éveben le fog lepleztetni.”
Az 1822-ben született Dunaiszki László sokat foglalkoztatott művész volt ebben az időben. Először tehát síremlékről volt szó. Miután a gyűjtés nagyobb lendületet vett és Dunaiszki műve is nagyobb szabású volt, úgy határoztak, hogy a szobrot nem Katona sírján helyezik el, hanem a vasút melletti lezárt temető helyén létesített Újtéren állítják fel.
A Bécsben öntött szobor leleplezési ünnepélyére 1861. május 20-án került sor.
A 103 cm. magas öntvényszobor egy 270 cm. magas talapzatra van felerősítve. A szobor talapzata négyzet alaprajzú, alsó része szarkofágot utánzó, azt sejteti, hogy eredetileg a költő sírjára szánták. Katona születési évszámát utólag javították ki, ugyanis a szobor készítésekor Csányi János nyomán úgy tudták, hogy 1792-ben született. A szobor talapzatán volt egy könyvet, papírtekercset, színészi álarcot, lantot, és koszorút ábrázoló emléktábla ami az idők folyamán elveszett.
Azután ez a szobor is vándorútra indult, de nem úgy mint az előző a Czélkuthy Züllih féle. Ez a szobor nem díszít többé teret, épületet.
2000. július 3-ára virradóra ismeretlen tettesek eltulajdonították, a rendőrség azóta sem bukkant a nyomára. Még ebben az évben megjelent a A Katona József Társaság, a Katona József Könyvtár, a Katona József Színház és az Erdei Ferenc Művelődési Központ felhívása adománygyűjtésre az ellopott Katona József szobor pótlására. 2002-ben Sütő József szobrászművész elkészítette az eredeti szobor másolatát műkőből, és azt helyezték a talapzatra. Ennek ellenére közös múltuk, a Katona-kultusz fájón hiányzó darabjára emlékezünk.”/http://www.bacstudastar.hu/katona-jozsef-szobrai

további képek