Sorozat: A magyar irodalom gyöngyszemei.
Az elbeszéléseket válogatta és az előszót írta: Thury Zsuzsa.

Thury Zoltán (Kolozsvár, 1870 – Budapest, 1906) író, újságíró. Eredeti családneve Köpe volt. Thury Lajos, Thury Erzsébet, Thury Zsuzsa apja. Bächer Iván dédapja.
Thury Zoltán írói termékenységét két, Münchenben töltött esztendő hozta meg. Ott ismerkedett meg a kor irodalmi törekvéseivel és a modern művészettel, amely talán a legnagyobb hatást gyakorolta a fiatal íróra. Itt ismerte meg Hollósy Simont, a magyar származású festőt, akinek művei ötleteket adtak Thury novelláihoz. A realizmus és naturalizmus módszerével dolgozott Hollósy, és a valóság részletekbe menő aprólékos megjelenítését kívánta elérni az irodalomban Thury Zoltán is. Az ábrázolási módhoz az író saját élete szolgáltatta a témát. Édesapja révén rálátott a katonaélet visszásságaira, ifjú éveiben megtapasztalta, mi a szegénység, az éhezés. Műveiben a kisemberek szomorú, reménytelennek tűnő világát ábrázolja, a nyomorúságból fakadó indulatokat, amelyeket képtelenek tettekre váltani.
A Nyugat csak két évvel halála után indult el, de a Nyugat prózaírói az egyik legfőbb előharcosukat tisztelték benne.