Gelléri Andor Endre poszthumusz műve - amely most harmadik kiadásban jelenik meg - önéletrajz és regény különös ötvözete. "Ez a mű - írta útrabocsátója, az író özvegye - mindenképpen veszedelmes. Egy önérzet története a címe, és bár műfaja szerint regény, valójában önéletrajz, mégpedig annak is a szeszélyes, kanyargós, időrend nélküli válfajából. Az emlékezőélmények odatolultak az író tollára, két munkaszolgálati ciklus között, amikor tudatosan vagy öntudatlanul a halálba készült, és a halálfélelemnél mégis erősebb volt a parancs: írni, alkotni!"

Az Egy önérzet története csakugyan megélt események és érzelmek világából indul ki, de Gelléri a valóságos tényeket nemegyszer szabadon szárnyaló képzeletének játékaival színezi: így születik meg ennek a vallomásos könyvnek különös, magával ragadó hangulata. Megismerjük belőle életének tényeit, megrajzolja szüleinek, szerelmeinek, mestereinek és barátainak (köztük József Attilának, Babits Mihálynak, Mikse Lajosnak) arcképét - és egyszersmind megleshetjük azt is, hogy "költészet és valóság" örök dialektikája hogyan nyer új megfogalmazást Gelléri művészetében.