categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Anna Margit - Válogatás az Antal–Lusztig Gyűjteményből.
- description
- additional information
Vaszary Képtár 2009 május 21 - július 26.
A kiállítást rendezte Vörös András. ANNA MARGIT (1913–1991) tragikus sorsfordulatoktól nehéz életet élő, rendkívüli asszony volt. Majdnem egész családját elveszítette a vészkorszakban, a kiheverhetetlen tragédiát csodagyerek-fi a korai megőrülése súlyosbította.
Anna Margit Vaszary János szabadiskolájában tanult, de mesterének vallotta első férjét, Ámos Imrét is. Ámossal 1937-ben Párizsban járt, ahol találkoztak Marc Chagall-lal. Indulásakor a francia iskola, elsősorban Bonnard hatott rá. Alkotói munkásságának színtere Szentendre volt, Vajda Lajossal és körével tartott szoros barátságot. A háború után az Európai Iskola alapító tagja lett, majd annak betiltását követően, formalista művészként megbélyegezve, kiszorult a művészeti életből.
Hosszú hallgatás következett: 1968-ban rendezhetett egyéni kiállítást az Ernst Múzeumban. A hetvenes években a kultúrpolitika megváltozott, az absztrakt művészetet kezdték elfogadni, Anna Margit is kiállítási lehetőségek sorához jutott, többszörösen kitüntették, művei jelentős köz- és magángyűjteményekbe kerültek.
Sajátos stílusa pályája során sokat változott, de mindvégig megőrizte a rá jellemző gyengéden groteszk látásmódot, egyfajta expresszivitást és szürrealitást. A hatvanas években hangja és figurái Gulácsyt idézik. Művészetének emblematikus jelképei: a bábu, a bohóc, a marionett, a maszk mindvégig jelen vannak.
Legismertebbek a hetvenes években készített, a népművészetet és a vásári portékákat művészetbe emelő, tabukat döntő, applikációkat tartalmazó munkái.
Élete végén, harminc évvel a második világháború borzalma után, szabadult fel benne a holocaust traumája és kezdte az emlékeit: szenvedését és gyászát megfesteni. A holocausthoz való viszonya identitásának része lett. A közbeszédben évtizedeken át tabunak számító téma sokkoló erővel találta meg a formát művészetében. Az „elmondást”, a narratív igényt mi sem mutatja jobban, mint hogy a képek hátoldalára ír: „üzen”.
Gazdag életművet hagyott hátra, a XX. század számos stílusirányzatának (expresszionizmus, szimbolizmus, szürrealizmus, absztrakt művészet) metamorfózisa valósult meg művészetében.
Az Antal–Lusztig-gyűjtemény Anna Margit- kollekciójából 74 képet mutat be ez alkalommal a Vaszary Képtár. Antal Péter monografikus igénnyel összegyűjtött anyaga Anna Margit teljes életútját és oeuvre-jét felöleli. A kiállítás a művész korai időszakából több, korábban ki nem állított művet is bemutat.
A kiállítást rendezte Vörös András. ANNA MARGIT (1913–1991) tragikus sorsfordulatoktól nehéz életet élő, rendkívüli asszony volt. Majdnem egész családját elveszítette a vészkorszakban, a kiheverhetetlen tragédiát csodagyerek-fi a korai megőrülése súlyosbította.
Anna Margit Vaszary János szabadiskolájában tanult, de mesterének vallotta első férjét, Ámos Imrét is. Ámossal 1937-ben Párizsban járt, ahol találkoztak Marc Chagall-lal. Indulásakor a francia iskola, elsősorban Bonnard hatott rá. Alkotói munkásságának színtere Szentendre volt, Vajda Lajossal és körével tartott szoros barátságot. A háború után az Európai Iskola alapító tagja lett, majd annak betiltását követően, formalista művészként megbélyegezve, kiszorult a művészeti életből.
Hosszú hallgatás következett: 1968-ban rendezhetett egyéni kiállítást az Ernst Múzeumban. A hetvenes években a kultúrpolitika megváltozott, az absztrakt művészetet kezdték elfogadni, Anna Margit is kiállítási lehetőségek sorához jutott, többszörösen kitüntették, művei jelentős köz- és magángyűjteményekbe kerültek.
Sajátos stílusa pályája során sokat változott, de mindvégig megőrizte a rá jellemző gyengéden groteszk látásmódot, egyfajta expresszivitást és szürrealitást. A hatvanas években hangja és figurái Gulácsyt idézik. Művészetének emblematikus jelképei: a bábu, a bohóc, a marionett, a maszk mindvégig jelen vannak.
Legismertebbek a hetvenes években készített, a népművészetet és a vásári portékákat művészetbe emelő, tabukat döntő, applikációkat tartalmazó munkái.
Élete végén, harminc évvel a második világháború borzalma után, szabadult fel benne a holocaust traumája és kezdte az emlékeit: szenvedését és gyászát megfesteni. A holocausthoz való viszonya identitásának része lett. A közbeszédben évtizedeken át tabunak számító téma sokkoló erővel találta meg a formát művészetében. Az „elmondást”, a narratív igényt mi sem mutatja jobban, mint hogy a képek hátoldalára ír: „üzen”.
Gazdag életművet hagyott hátra, a XX. század számos stílusirányzatának (expresszionizmus, szimbolizmus, szürrealizmus, absztrakt művészet) metamorfózisa valósult meg művészetében.
Az Antal–Lusztig-gyűjtemény Anna Margit- kollekciójából 74 képet mutat be ez alkalommal a Vaszary Képtár. Antal Péter monografikus igénnyel összegyűjtött anyaga Anna Margit teljes életútját és oeuvre-jét felöleli. A kiállítás a művész korai időszakából több, korábban ki nem állított művet is bemutat.