kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Regéczi Ildikó : Csehov és a korai egzisztenciabölcselet
- leírás
- további adatok
Sorozat: Orbis Litterarum - Világirodalmi Sorozat 8.
Az orosz irodalmi alkotásokra mindig jellemző volt a művek szellemiségét átfedő mélyebb pszichológiai, filozófiai gondolatiság, ami következhet akár a jellegzetes „orosz lélek” mélyrétegeiből, vagy pusztán abból a tényből, hogy – legalábbis a huszadik század elejéig, közepéig – ezek a tudományok nem tudtak fogalmilag elkülönült, szisztematikus rendszerekként megjelenni az orosz elméletalkotás színterén. Az orosz irodalom stílusjegyeit nem az anekdotikus, leíró módszer jellemzi, sokkal inkább az analitikus, az események hátterét, „mélyrétegeit” kereső-feltáró jelleg, ez mutatkozik meg Tolsztoj, vagy Dosztojevszkij műveiben, de „A mély belső nyugtalanság., az élet magasabb értelmének szomjúhozása már Puskinnál, Lermontovnál és Gogolnál is érezhető volt”. Nem kivétel ebből a szempontból Csehov munkássága sem, aki az egzisztencialista gondolkodók korai képviselőivel állt lelki rokonságban. Regéczi Ildikó elsősorban Lev Sesztov gondolatrendszerét követi nyomon Csehov műveiben, de sokszor utal Nietzsche és Kierkegaard inspiráló gondolataira is, akiknek munkásságát Csehov jól ismerte. Az Istentől „megszabadult”, a semmibe vetett ember gyötrődését követi nyomon a szerző a művekben, illetve a szereplők magatartásában. Így a Ványa bácsi, az Unalmas történet, A tokba bújt ember és A fekete barát alakjaiban A racionalizmus megkérdőjelezésének egzisztencialista gondolatát, a Cseresznyéskert, a Sirály vagy a Ványa bácsi szereplőiben A rendszernélküliség poétikai vetületét, A menyasszony, a Sirály, A léha asszony, A 6-os számú kórterem, A püspök, A diák és más írásokban a morál megkérdőjelezését, és ugyancsak e művekben A modern tragikumot, A hit aspektusát és az igazságot megkérdőjelező iróniát. A Csehov műveinek filozófiai alapjait, amellyel „az irodalomtudomány napjainkig nem foglalkozott” kutató tanulmány hozzásegít – akár a középiskolai műértelmezés esetében is – az életmű mélyebb megértéséhez –, ezért szakembereknek és művelt olvasóknak egyaránt ajánlható.
Az orosz irodalmi alkotásokra mindig jellemző volt a művek szellemiségét átfedő mélyebb pszichológiai, filozófiai gondolatiság, ami következhet akár a jellegzetes „orosz lélek” mélyrétegeiből, vagy pusztán abból a tényből, hogy – legalábbis a huszadik század elejéig, közepéig – ezek a tudományok nem tudtak fogalmilag elkülönült, szisztematikus rendszerekként megjelenni az orosz elméletalkotás színterén. Az orosz irodalom stílusjegyeit nem az anekdotikus, leíró módszer jellemzi, sokkal inkább az analitikus, az események hátterét, „mélyrétegeit” kereső-feltáró jelleg, ez mutatkozik meg Tolsztoj, vagy Dosztojevszkij műveiben, de „A mély belső nyugtalanság., az élet magasabb értelmének szomjúhozása már Puskinnál, Lermontovnál és Gogolnál is érezhető volt”. Nem kivétel ebből a szempontból Csehov munkássága sem, aki az egzisztencialista gondolkodók korai képviselőivel állt lelki rokonságban. Regéczi Ildikó elsősorban Lev Sesztov gondolatrendszerét követi nyomon Csehov műveiben, de sokszor utal Nietzsche és Kierkegaard inspiráló gondolataira is, akiknek munkásságát Csehov jól ismerte. Az Istentől „megszabadult”, a semmibe vetett ember gyötrődését követi nyomon a szerző a művekben, illetve a szereplők magatartásában. Így a Ványa bácsi, az Unalmas történet, A tokba bújt ember és A fekete barát alakjaiban A racionalizmus megkérdőjelezésének egzisztencialista gondolatát, a Cseresznyéskert, a Sirály vagy a Ványa bácsi szereplőiben A rendszernélküliség poétikai vetületét, A menyasszony, a Sirály, A léha asszony, A 6-os számú kórterem, A püspök, A diák és más írásokban a morál megkérdőjelezését, és ugyancsak e művekben A modern tragikumot, A hit aspektusát és az igazságot megkérdőjelező iróniát. A Csehov műveinek filozófiai alapjait, amellyel „az irodalomtudomány napjainkig nem foglalkozott” kutató tanulmány hozzásegít – akár a középiskolai műértelmezés esetében is – az életmű mélyebb megértéséhez –, ezért szakembereknek és művelt olvasóknak egyaránt ajánlható.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Irodalomtörténet > |
kategória: | Könyv > Filozófia > |
kiadó: | Kossuth Egyetemi K., 2000 |
cikkszám / ISBN: | 0052820 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 195 |
könyv nyelve: | magyar |