Bán Ferenc, Koltai Tamás, Vadas Ferenc : Bán Ferenc Színháza - Egy terv felidézése

A Horn-kormány idején az Erzsébet térre álmodták meg a Nemzeti Színházat, ám a nyílt nemzetközi tervpályázat (a pálmát Bán Ferenc vitte el) és a nyolcmilliárd forintos költségvetési támogatás hiábavalónak bizonyult: fél évvel az elsõ kapavágás megtétele után az Orbán-kormány leállította a beruházást, majd nekiállt új helyet keresni. A "mindenütt jó, csak ne az eredeti helyszínen" elvet valló éceszgéberek több mint egy éven át szöszmötöltek az új helyszín kiválasztásával, élükön Schwajda Györggyel, aki a szolnoki teátrum igazgatójából lépett elõ a Nemzeti Színházért felelõs kormánybiztossá.

"Bán Ferenc és munkatársai most díjazott Nemzeti Színház-tervén a funkcionalizmust idézi az épület világos tagoltsága: a 625 fős nagy előadó, a 200 fős stúdiószínház és a színházi büfé-étterem világos és hangsúlyos elhatárolódása egymástól. Nem csak a kompozícióban, hanem strukturális megjelenítésben is. A pályázaton szerepelt művek legtöbbje kompakt kompozíciójában egy tömegbe foglalja az épületbe sorolt feladatokat. A színház a legklasszikusabb középület, predesztinált a tömör megjelenítéshez. Timpanonos, oszlopsoros bejárattal (amit sok pályázó alkalmazott is, többé-kevésbé szervesen vagy csak díszként állítva a színházépület elé)." (1997)

"Bán Ferencről szólva nem kerülhetem meg, hogy kitérjek a Nemzeti Színház hatalmi szóval leállított építésére. Bármennyire is vártuk Feri főművét, mindannyian tudjuk, itt nem építészeti, hanem politikai kérdésről van szó. Szakmai és baráti beszélgetések is megerősítettek abban a véleményemben, hogy az építés leállítása az ország erkölcsi állapotát súlyosan romboló döntés volt, és ki-ki meggyőződése szerint az égi vagy a földi hatalmakhoz fohászkodva kiáltsa: többet ilyen eljárás ne történjék semmilyen színű kormány részéről. Elég szégyen, hogy nem mondtuk ezt ki világosan már korábban mi, építészetkritikusok sem." (1999)