Utószó: Ungvári Tamás.

A "Keserű Bierce" alakja sötét árnyékként tűnik föl a századforduló amerikai horizontján. Élete (és még inkább halála: 1913-ban veszett nyoma a háborús Mexikóban) komor legenda. Elbeszélései swifti ihletésű szatírák - mindig elevenbe hasítanak. A természettudományos pontossággal kidolgozott helyzetelemzéseket félelmetes, sötét humor hatja át. Kedvenc műfaja a "rémriport" és a költői groteszk. Legkedvesebb témája az erőszakos halál valamely elképesztő vagy ritka neme: az amerikai polgárháborúban elfogott déli ültetvényes a kivégzése előtti gyötrelmes pillanatban elképzeli, hogy megmenekül; az északi mesterlövésznek saját puskája oltja ki az életét; egy tiszt megadja haldokló barátjának a kegyelemdöfést, s a halott testvére - a tiszt rosszakarója - rajtakapja. Kétségbeejtő sorsok, reménytelen életek: a háború elkerülhetetlen borzalmai.