kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Balázs Eszter : Az intellektualitás vezérei - Viták az irodalmi autonómiáról a Nyugatban és a Nyugatról 1908-1914
- leírás
- további adatok
Sorozat: Critica.
A kötet az első világháborút megelőző rövid, konjunkturális időszakban jelentkező új értelmiségi szerepminta és feladatkör keletkezését vizsgálja. Ezt megelőzően jelent meg a művészetek, az irodalom, a tudomány valamint a politika viszonyában új helyzetet teremtő értelmiségiek csoportja, akik szellemi tőkéjükre hivatkozva a hatalom intézményeivel szembeni távolságtartást szorgalmazták, és kiálltak a művészeti és tudományos szabadság, illetve autonómia mellett. A szerző a művészeti szabadság és autonómia kérdésével összefüggő erkölcsi dilemmákat is elemzi, amelyek a ráció, az igazság vagy az igazságosság nevében fogalmazódtak meg a közügyekbe való beleszólás jogával kapcsolatban. Ehhez a Nyugatban megjelent véleményeken, vitákon kívül az irodalomnak és a művészeteknek szintén nagy jelentőséget tulajdonító más folyóiratok, helyenként napilapok szövegeit is vizsgálja. A szerző meggyőzően érvel amellett, hogy a folyóiratok a bennük megjelenő nyelvezet, érvek, vélemények, illetve a köréjük szövődő értelmiségi társadalom révén az értelmiségtörténetet-írás kiváló forrásai és egyben tárgyai: az első világháborút megelőző években elindult folyóiratok vizsgálata rávilágít az eszmék és a társadalmi kontextus közötti kapcsolatra, és segít lemérni az értelmiségi gyakorlatok hatását a vizsgált időszakban.
A kötet az első világháborút megelőző rövid, konjunkturális időszakban jelentkező új értelmiségi szerepminta és feladatkör keletkezését vizsgálja. Ezt megelőzően jelent meg a művészetek, az irodalom, a tudomány valamint a politika viszonyában új helyzetet teremtő értelmiségiek csoportja, akik szellemi tőkéjükre hivatkozva a hatalom intézményeivel szembeni távolságtartást szorgalmazták, és kiálltak a művészeti és tudományos szabadság, illetve autonómia mellett. A szerző a művészeti szabadság és autonómia kérdésével összefüggő erkölcsi dilemmákat is elemzi, amelyek a ráció, az igazság vagy az igazságosság nevében fogalmazódtak meg a közügyekbe való beleszólás jogával kapcsolatban. Ehhez a Nyugatban megjelent véleményeken, vitákon kívül az irodalomnak és a művészeteknek szintén nagy jelentőséget tulajdonító más folyóiratok, helyenként napilapok szövegeit is vizsgálja. A szerző meggyőzően érvel amellett, hogy a folyóiratok a bennük megjelenő nyelvezet, érvek, vélemények, illetve a köréjük szövődő értelmiségi társadalom révén az értelmiségtörténetet-írás kiváló forrásai és egyben tárgyai: az első világháborút megelőző években elindult folyóiratok vizsgálata rávilágít az eszmék és a társadalmi kontextus közötti kapcsolatra, és segít lemérni az értelmiségi gyakorlatok hatását a vizsgált időszakban.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Irodalomtörténet > |
kiadó: | Napvilág, (2009) |
cikkszám / ISBN: | 9789639697362 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 364 |
könyv nyelve: | magyar |