Pásztor Emese (szerk.) : Az Esterházy-kincstár textíliái az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében

E „textil-kötet” – az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeit bemutató katalógus-sorozat részeként – a fraknói Esterházy-kincstár egészét feldolgozó, reprezentatív kivitelű, szakkatalógus-sorozat egyik köteteként jelent meg.
Az Esterházy-kincstár a korszak egyik leggazdagabb magyar főúri kincstáraként nyilvántartott műtárgy-együttese, mely a súlyos háborús sérülések ellenére ma is több mint 300 műtárgyat, többségükben 16-17. századi, nyugat-európai, hazai és keleti iparművészeti remekművet, 210 ötvösmunkát, ékszert, fegyvert stb., 27 porcelán-, üveg- és hegyikristály munkát, valamint 70 textíliát: férfi- és női főúri viseletet, lakástextíliát: terítőt, paplant ágytakarót stb., európai és török dísznyerget, -nyeregtakarót, tegezt stb. foglal magába. A világhírű kincstár kiemelkedő darabjai nagy sikerrel szerepeltek az elmúlt évek hazai és külföldi kiállításain, illetve a kiállításokhoz kapcsolódó katalógusokban, azonban ez alkalommal, az Esterházy-kincstár történetében elsőként kerül a nagyközönség elé kiállítás, illetve katalógus formájában a gyűjtemény minden, az Iparművészeti Múzeumban őrzött textilemléke, köztük olyan darabok is, amelyek a II. világháborúban elszenvedett súlyos sérülések következtében több mint félszáz éve várnak megújulásra.
A szakkatalógus tanulmányai ismertetik a három textilgyűjteményi egység (európai textíliák, viseletek, keleti textíliák) jelentőségét és szerepét a 16-17. századi magyar főúri életben. A tárgyleírások magukba foglalják a tárgyelemzésen túl az analógiákat, a tárgyakra vonatkozó forrásidézeteket, valamint a készítés-technikai leírásokat. A kötet különlegessége, hogy az egyes tárgyak bemutatásán túl megismertet a korszak itáliai, francia és török szövőművészetének, a hazai és külföldi fém-, bőr-, varró- és hímzőművesség, továbbá a paszományos- és csipkekészítő ipar remekeivel, melyek a kor legjelentősebb magyar főnemesi családjainak (Esterházy, Thurzó, Nyáry, Dersffy, Thököly, Bethlen, Kéry és Oláh) háztartásába, ruhatárába, pompára való díszlófelszerelései közé tartoztak egykor. A tanulmányok, valamint a készítés-technikai rajzokkal, magyarázatokkal, makrofotókkal gazdagított tárgyleírások a magyar művelődéstörténet egyik kiemelkedő korszakát tárják – textil szempontból – az olvasó elé.