kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Bata Tímea - Tasnádi Zsuzsanna : A székelykaputól a törülközőig - Szinte Gábor gyűjtései
- leírás
- további adatok
Kiállítási vezető.
A Néprajzi Múzeum programszerűen kiállításokon mutatja be egy-egy neves kutató hagyatékának feldolgozását. Szinte Gábor (1855–1914) rajztanár, gyűjtő, fényképész, rajzoló hagyatéka egy nagyon jelentős anyagot képvisel ezen a területen.
Az székelyföldi háztípus, a székelykapuk, a fejfák (kopjafák) és az erdélyi fatemplomok kutatásában úttörő szerepe volt. Fényképészeti és rajzolói tevékenysége olyan dokumentumokat hozott létre melyek a néprajz és a műemlékvédelem területén is jelentős helyet foglalnak el. A 20. század elején meginduló néprajzi, műemlékvédelmi kutatások, művészettörténeti dokumentálások egyik tevékeny szereplője volt a festőművészek, grafikusok, rajztanárok, építészek csapatából. Minisztériumi támogatással végzett gyűjtései eredményeképpen tárgyak, rajzok, fényképfelvételek kerültek a Néprajzi Múzeum gyűjteményeibe (1900–1913 között). A kiállítás a hagyatékban fellelhető több mint háromszáz fényképfelvétel és közel 100 rajz közül válogatva mutatja be azt az erdélyi, elsősorban székelyföldi építészeti és tárgyi kultúrát mely a népművészet és a természeti környezet kölcsönösségében mutatkozik meg.
Szinte Gábor nevéhez fűződik a legrégebbi székely kapu, a mikházi ferences kolostor kapujának (1673) megtalálása és lerajzolása. A nemzeti költészet, a népdalok példájára hivatkozva javasolta népünk képzőművészeti alkotásainak felgyűjtését, „a kaputól az utolsó törülközőig”.
A Néprajzi Múzeum programszerűen kiállításokon mutatja be egy-egy neves kutató hagyatékának feldolgozását. Szinte Gábor (1855–1914) rajztanár, gyűjtő, fényképész, rajzoló hagyatéka egy nagyon jelentős anyagot képvisel ezen a területen.
Az székelyföldi háztípus, a székelykapuk, a fejfák (kopjafák) és az erdélyi fatemplomok kutatásában úttörő szerepe volt. Fényképészeti és rajzolói tevékenysége olyan dokumentumokat hozott létre melyek a néprajz és a műemlékvédelem területén is jelentős helyet foglalnak el. A 20. század elején meginduló néprajzi, műemlékvédelmi kutatások, művészettörténeti dokumentálások egyik tevékeny szereplője volt a festőművészek, grafikusok, rajztanárok, építészek csapatából. Minisztériumi támogatással végzett gyűjtései eredményeképpen tárgyak, rajzok, fényképfelvételek kerültek a Néprajzi Múzeum gyűjteményeibe (1900–1913 között). A kiállítás a hagyatékban fellelhető több mint háromszáz fényképfelvétel és közel 100 rajz közül válogatva mutatja be azt az erdélyi, elsősorban székelyföldi építészeti és tárgyi kultúrát mely a népművészet és a természeti környezet kölcsönösségében mutatkozik meg.
Szinte Gábor nevéhez fűződik a legrégebbi székely kapu, a mikházi ferences kolostor kapujának (1673) megtalálása és lerajzolása. A nemzeti költészet, a népdalok példájára hivatkozva javasolta népünk képzőművészeti alkotásainak felgyűjtését, „a kaputól az utolsó törülközőig”.