E versek többsége előbb jelent meg idegen nyelven, mint magyarul. Varga Mátyás második magyar nyelvű kötetét a francia fordító szavaival ajánljuk olvasóink figyelmébe:"Ez a versbeszéd maga is valamiféle szüntelen mozgás részévé válik, mintha kívül kerülne a nyelv behatárolt áramlásán, és olyan mélyen gyökerezne a hallásban, hogy fel is függeszti a beszédet. Nem azt próbálja elmagyarázni, ami különös. Hiszen minden, ami létezik - és még az a parányi rész is, amit ebből (érzékeink és idegrendszerünk által) képesek vagyunk felfogni -, végtelenül különös, ha valaki még akkor is nyitva tudja tartani a szemét és értelmét, ha önnön sötétségében jár.Megmaradni éhesnek, befejezetlennek, elfogadni az emberi végességet, de mégis továbbmenni, és fáradhatatlanul kutatni, nyitottan, végtelenül nyitottan lehetőségeink határait, keresni, meddig mehetünk el az érzékelésben, a tapintásban, a gondolatban, milyen távolra és milyen közelre juthatunk általuk." (Lorand Gaspar)