Gerics József : A korai rendiség Európában és Magyarországon

A rendi gyűlés fogalmilag nincs rendek meghatározott számához, sem valamely meghatározott rend jelenlétéhez kötve: rendi gyűlésről ott beszélhetünk, ahol a megjelentek testületként, az ország egészének nevében járnak el, és érdemi részük van a döntés meghozatalában; a rendiségnek ezt a nemzetközi szakirodalomban századunk derekán meghonosodott új szemléletét a hazai kutatásban e mű alkalmazza elsőként.

A szerző tárgyalja a korai európai rendiség egészének intézményrendszerét, ideológiai-elméleti alapvetését és államszerkezetét, s ebben az összképben keresi III. András rendi-képviseleti államának helyét. Megállapítja a III. András-kori rendiség létét, foglalkozik annak alig egy évtizedes működésével és egyedülálló szerepével mind a korabeli Európában, mind pedig a hazai rendi gyűlések történetében. Vizsgálja a korai rendiség ideológiai alapjait és előzményeit: a korona és regnum fogalom, a regnum Marianum alakulását, Hartvik püspök műhelyét, a pápai koronaküldés hagyományának keletkezését, a keresztény magyar néptudat eredetét, átalakulását a laicizálódását, az újjászülető római jog hatását a 13. századi magyar szellemi és jogéletre s a rendi universitas elméletében való betetőzését.