Char, René : A könyvtár lángban áll

Sorozat: Napjaink költészete.

“Minden ​pórusával a mozgásban lévő anyaghoz kötődik” – mondja Charról egy monográfusa. De aligha mondhatja el bárki egyetlen mondatban, hogy milyen ez a gondolatállomásokat kihagyó, a szónokiasság elemeit a végsőkig letisztító, kemény stílusú és mégis talányos költő.
1907-ben született, 1988-ban halt meg. Fiatal korában közel állt a szürrealistákhoz. Első kötete 1929-ben jelent meg (Arsenal), a másodikat Éluard-ral együtt írta (Ralentir, travaux, 1930). Eleinte alig figyeltek fel kis példányszámú köteteire, pedig Kandinszkij, Picasso, Dali, Matisse, Miró, Braque illusztrálta őket. Char a német megszállás alatt szülőföldje, Vaucluse megye ellenállásának egyik vezetője Alexandre kapitány néven, s Aragonnal, Éluard-ral a francia Ellenállás vezető költője. De sose kötelezte el magát politikai pártnak vagy mozgalomnak.
Szakít a szürrealistákkal, a parttalanul áradó szabad képzettársítással, takarékos és tömör, feszes s egyszersmind zenei hatásokra törő lírai nyelvet teremt. 1946-os Feuillets d’Hypnos c. lírai háborús naplóját már ez jellemzi. Az összeesküvés címen balettjét is előadták 1947-ben.
Egyéb fontos művei: Dehors la nuit gouvernée (1949), Le soleil des eaux (1949), Les matinaux (1950), Art bref (1950), Une sérénité crispée (1951), Recherche de la base et du sommet (1955), Commune Présence (1965).